RA: Az autoimmun betegség, ami minden 5. embert érint

RA: Az autoimmun betegség, ami minden 5. embert érint

Szerző: Immunközpont.hu Módosítva: 2024.02.28 16:01

Ez az autoimmun betegség, melynek lefolyása időről időre fellobban, kihívást jelenthet az érintettek számára. Az RA tünetei és gyulladása egyaránt kihatnak az ízületekre és az életminőségre, de a megfelelő kezeléssel és gondos odafigyeléssel a betegség tüneteit megfékezhetjük, törekedve a betegek jó életminőségénkek fenntartására.

Online Bejelentkezés

Kolosy Téri rendelő - 1036 Budapest, Lajos u. 66. Buda Square Irodaház 'B' lépcsőház, V. emelet

Mi az a rheumatoid arthritis (RA)?

Hány embert érint a rheumatoid arthritis (RA) Magyarországon?

Milyen életkorban jelentkeznek a rheumatoid arthritis (RA) első tünetei?

Rheumatoid arthritis (RA) tünetei

Rheumatoid arthritis (RA) ízületen kívüli tünetei

Rheumatoid arthritis (RA) lefolyása

Rheumatoid arthritis (RA) diagnózisa

Rheumatoid arthritis (RA) terápiája

Rheumatoid arthritis (RA) fellángolása

Rheumatoid arthritissel kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az a rheumatoid arthritis (RA)?

A rheumatoid arthritis (RA) egy krónikus, autoimmun betegség, amely a test saját immunrendszere által okozott gyulladásos folyamatokkal jellemezhető. A rheumatoid arthritis elsősorban a kis ízületeket érinti, például a kéz, a láb vagy a csukló ízületeit, de más szerveket is érinthet, mint például a szív, a tüdő vagy a szemek.

Az rheumatoid arthritis (RA)-ban szenvedő egyén immunrendszere tévesen támadja a test saját szöveteit, különösen az ízületi membránt, amely a szinoviális membránnak nevezett szövetréteget borítja. Ez a gyulladásos válasz hosszú távon krónikus gyulladást és ízületi károsodást okozhat, ami fájdalmat, merevséget és duzzanatot eredményezhet az érintett ízületekben. Az idővel kialakuló ízületi károsodás mozgáskorlátozottságot és deformitást eredményezhet.

Az rheumatoid arthritis egyik jellemzője, hogy szimmetrikusan érinti a test azonos ízületeit, tehát ha az egyik kéz ízületei érintettek, valószínű, hogy a másik kézben is jelentkezni fognak tünetek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hány embert érint a rheumatoid arthritis (RA) Magyarországon?

A pontos adatokat tekintve nincsenek friss statisztikák a rheumatoid arthritis pontos előfordulásáról Magyarországon. A rheumatoid arthritis prevalenciája, azaz az előfordulási gyakorisága az ország lakosságának és az életkor eloszlásának függvényében változhat. Általánosságban azonban a rheumatoid arthritis egy viszonylag gyakori autoimmun betegség, amely világszerte előfordul.

A rheumatoid arthritisől szóló korábbi becslések alapján a világon körülbelül 0,5-1%-ra becsülik az előfordulási gyakoriságát a felnőtt lakosság körében. Ezen belül az észak-európai országokban, így Magyarországon is, magasabb előfordulási arányt jelentettek.

Milyen életkorban jelentkeznek a rheumatoid arthritis (RA) első tünetei?

A rheumatoid arthritis bármilyen életkorban jelentkezhet, de általában a középkorú felnőtteknél kezdődik. A rheumatoid arthritis átlagosan 30-50 éves korban kezdődik, de ettől függetlenül előfordulhat fiatalabb vagy idősebb korban egyaránt.

Egyes esetekben azonban a fiatalokat és a gyermekeket is érintheti, és ezt fiatalokra jellemző rehumatoid arthritisnek vagy juvenilis idiopátiás arthritisnek (JIA) nevezik. A JIA olyan krónikus ízületi gyulladás, amelyet 16 évesnél fiatalabb gyermekeknél diagnosztizálnak.

A rheumatoid arthritis tünetei általában fokozatosan jelentkeznek, és a betegek gyakran először általános tüneteket tapasztalnak, például fáradtságot, lázat és általános rossz közérzetet. Ezután az ízületek gyulladásával és duzzanatával kapcsolatos tünetek jelentkezhetnek, például fájdalom, merevség és mozgáskorlátozottság.

Minden esetben fontos az orvosi vizsgálat és diagnózis felállítása, ha valaki gyanítja, hogí a tünetei mögött rheumatoid arthritis bújhat meg, függetlenül az életkortól. Az időben történő diagnózis és kezelés segíthet csökkenteni a tünetek súlyosságát és az ízületi károsodást.

Rheumatoid arthritis (RA) tünetei

A rheumatoid arthritis (RA) jellegzetes tünetei a következők lehetnek:

  • Ízületi fájdalom: A rheumatoid arthritis szenvedők általában ízületi fájdalmat tapasztalnak, amely gyakran az ébredés után ízületi merevséggel jár együtt. A fájdalom általában több ízületet érint, és szimmetrikus, azaz azonos ízületeken mindkét oldalon jelentkezik.
  • Ízületi duzzanat: Az érintett ízületek duzzadtak lehetnek, ami a gyulladás eredménye. A duzzanat miatt az ízületek megvastagszanak és érzékenyek lehetnek a nyomásra.
  • Ízületi merevség: A rheumatoid arthritisben szenvedők általában hosszabb ideig tartó ízületi merevséget tapasztalnak az ébredést követően vagy hosszabb inaktivitás után. Az ízületek merevnek érződhetnek, és nehezen mozoghatnak.
  • Fáradtság és általános rossz közérzet: Az RA gyakran fáradtságot, kimerültséget és általános rossz közérzetet okozhat. Ez a fáradtság nemcsak a fizikai erőnlétet érinti, hanem a mentális állapotra is hatással lehet.
  • Reggeli ízületi merevség: A rheumatoid athritisre jellemző reggeli ízületi merevség azt jelenti, hogy az ébredést követően az ízületek merevek és mozgásukban korlátozottak lehetnek. Ez a merevség általában hosszabb ideig tart (általában több mint 1 óra), és fokozatosan enyhül a mozgás során.
  • Egyéb tünetek: A rheumatoid arthritis más tünetekkel is járhat, mint például ízületi deformitások, láz, étvágytalanság, bőrelváltozások és szemproblémák.

Fontos megjegyezni, hogy a rheumatoid arthritis tünetei egyénenként eltérhetnek, és a betegség lefolyása során is változhatnak. A rheumatoid arthritis tünetei idővel súlyosbodhatnak, ezért fontos az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés. Ha valaki rheumatoid arthritisre gyanakszik, érdemes orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.

Kapcsolódó cikkünk

Reumás ízületi gyulladás – az egész szervezetet megbetegíti

A többnyire korral járó oszteoarthritisz, a kopásos ízületi gyulladás mellett, sokan már 40 éves kor körül is küzdenek ízületi fájdalmakkal. Ilyenkor a tünetek hátterében reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is állhat. Ez az előbbitől eltérően egy autoimmun eredetű betegség és főként nőket érint. A tüneteiről és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Rheumatoid arthritis (RA) ízületen kívüli tünetei

A rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun betegség, amely nemcsak az ízületeket érinti, hanem más szerveket és szöveteket is befolyásolhat. Íme néhány példa a rheumatoid arthritis ízületen kívüli tüneteire:

  • Reumatoid csomók: Ezek a kis csomók a bőr alatt alakulhatnak ki, általában a nyomásérzékeny területeken, mint a könyök, a kéz vagy a láb hátoldala. Ezek a csomók általában fájdalommentesek lehetnek, de néha kényelmetlenséget okozhatnak.
  • Szívproblémák: A rheumatoid arthritis növelheti a szív- és érrendszeri problémák kockázatát. Az érfalak gyulladása, a szívbillentyűk érintettsége vagy a pericarditis (szívburkok gyulladása) kialakulása szövődmények lehetnek.
  • Tüdőproblémák: A rheumatoid arthritis gyulladásos folyamatai hatással lehetnek a tüdőre is. Interstitialis tüdőbetegség, pleuritis (tüdőhártya gyulladása), hörgőgyulladás vagy tüdőérfal érintettség léphet fel.
  • Szemészeti tünetek: A rheumatoid arthritis gyulladásos hatása érintheti a szemet is. Szkleritisz (a szem fehér részének gyulladása), kötőhártya-gyulladás, szemgolyó mozgásának nehézségei vagy száraz szem szindróma jelentkezhet.
  • Idegrendszeri tünetek: A rheumatoid arthritis befolyásolhatja az idegrendszert is. Különböző neurológiai tünetek léphetnek fel, mint például érzészavarok, zsibbadás, gyengeség vagy merevség a végtagokban.
  • Bőrelváltozások: Néhány RA-s betegnél bőrelváltozások is megjelenhetnek, például bőrpír, kiütések vagy sebek a bőrön.

A rheumatoid arthritis különböző tünetekkel járhat, és ezek nem minden esetben jelentkeznek minden érintett személynél. A rheumatoid arthritis kezelésében részt vevő orvos követni fogja a betegség progresszióját és a lehetséges szövődményeket, és szükség esetén további vizsgálatokat és kezelést fog javasolni az ízületen kívüli tünetek kezelésére.

Rheumatoid arthritis (RA) lefolyása

A rheumatoid arthritis (RA) egy krónikus autoimmun betegség, amelynek lefolyása egyénenként változó lehet. A rheumatoid arthritis lefolyása hullámzó jellegű, amelyben a tünetek és a betegség aktivitása időszakosan változik.

A rheumatoid arthritis folyamata általában az alábbi fázisokon mehet keresztül:

  • Korai fázis: A rheumatoid arthritis gyakran lassan kezdődik, és először általában az ujjak, a kéz és a láb kisebb ízületeit érinti. A korai szakaszban a betegség gyulladása és tünetei általában enyhék lehetnek, és ezét az RA diagnózisa is késlekedhet.
  • Aktív fázis: A rheumatoid arthritis aktív fázisában a gyulladás és a tünetek súlyosabbá válnak. Az érintett ízületek duzzadtak, fájdalmasak és merevek lehetnek. A betegség aktivitása és a tünetek súlyossága a betegnél változó lehet, és fellángolások és remissziós időszakok váltakozhatnak.
  • Remissziós fázis: A remissziós fázisban a betegség aktivitása és tünetei enyhülnek vagy akár teljesen megszűnhetnek. Ez lehetőséget ad a beteg számára a tünetmentes vagy alacsonyabb aktivitású időszakok élvezetére.

Az rheumatoid arthritis hosszú távú hatása az ízületekre és más szervekre is kiterjedhet. Ha a rheumatoid arthritis kezeletlen marad vagy nem megfelelően kezelik, akkor az ízületek károsodása és deformitása előrehaladhat, ami a mozgás korlátozottságához és az életminőség romlásához vezethet.

Rheumatoid arthritis (RA) diagnózisa

A rheumatoid arthritis (RA) diagnózisát az alábbi módszerek kombinációja segíti:

  • Betegtörténet és fizikális vizsgálat: Az orvos feltesz kérdéseket a tünetekről, azok időtartamáról, súlyosságáról és az érintett ízületekről. A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja az érintett ízületeket, keresi az ízületi duzzanatot, vörösséget és érzékenységet.
  • Laboratóriumi vizsgálatok: Vérvizsgálatok elvégzésével az orvos megnézi az esetleges gyulladási markerek (például C-reaktív protein és vérsüllyedés) szintjét, valamint ellenanyagokat vizsgál (például rheumatoid faktor és anticitrullinált peptid antitestek). Ezek a tesztek segítenek a rheumatoid arthritis gyanújának megerősítésében.
  • Képalkotó vizsgálatok: A rheumatoid arthritis diagnózisának részeként röntgenfelvételek, ultrahang, CT-vizsgálat vagy MRI vizsgálat is alkalmazható. Ezek a vizsgálatok segíthetnek a szöveti károsodás, az ízületek gyulladásának és az ízületek deformitásainak megjelenítésében.
  • Diagnosztikus kritériumok: Az Amerikai Reumatológiai Társaság (American College of Rheumatology) által kidolgozott kritériumok segíthetnek a rheumatoid arthritis diagnózisának megerősítésében. Ezek a kritériumok a tünetek, laboratóriumi eredmények és képalkotó vizsgálatok alapján határozzák meg a rheumatoid arthritis jelenlétét.

Rheumatoid arthritis (RA) terápiája

A rheumatoid arthritis (RA) kezelése általában komplex és többirányú megközelítést igényel. A kezelés célja a tünetek enyhítése, az ízületi gyulladás csökkentése, a funkció megőrzése és az ízületi károsodás megelőzése. A rheumatoid arthritis terápiája a következő fontos elemeket foglalhatja magában:

Gyógyszerek:

  • Gyulladáscsökkentők: Nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) rövid távú kezelésre alkalmazhatók a fájdalom és gyulladás enyhítésére.
  • DMARD-k (betegségmódosító antireumatikus gyógyszerek): Ez a gyógyszerkategória, például metotrexát, szulfazalazin, hidroxi-klorokin stb., a gyulladásos folyamatot befolyásolja és lassítja az ízületi károsodást.
  • Biológiai terápiák: Ezek a gyógyszerek célzottan hatnak a gyulladásos folyamatban részt vevő sejtekre és molekulákra. Például tumor nekrózis faktor (TNF) blokkolók, interleukin-6 (IL-6) gátlók vagy B-sejt-depletálók alkalmazhatók.
  • JAK-gátlók: Az újabb generációs gyógyszerek, amelyek gátolják a Janus kináz (JAK) enzimeket, és csökkentik a gyulladást az ízületekben.

Fizioterápia és rehabilitáció:

  • Fizioterápiás gyakorlatok, ízületi mobilitás javítása, erősítő és nyújtó gyakorlatok, valamint testtartás és ergonómiai tanácsadás segíthetnek az ízületek funkciójának megőrzésében és a tünetek enyhítésében. Az ergoterápia segíthet az ízületek tehermentesítésében és a mindennapi feladatok megkönnyítésében.

Életmódváltás:

  • Az egészséges életmód és a megfelelő testtömeg fenntartása hozzájárulhat az RA tüneteinek enyhítéséhez. Az egészséges étrend, a testmozgás, a stresszkezelés és a megfelelő pihenés mind fontos szerepet játszhatnak az RA kezelésében.

Sebészeti beavatkozás:

Rheumatoid arthritis (RA) fellángolása

A rheumatoid arthritis (RA) fellángolása azt jelenti, hogy a betegség tünetei és gyulladása időszakosan súlyosbodnak vagy aktívabbá válnak. A rheumatoid arthritis fellángolások általában az ízületek fájdalmával, duzzanatával, merevségével és gyulladásával járnak. A fellángolások időtartama és súlyossága egyénenként változhat, és különböző tényezők okozhatják, mint például:

  • Stressz: A stressz és a szorongás hatással lehet az immunrendszerre és a rheumatoid arthritis tünetekre, és előidézheti vagy súlyosbíthatja a fellángolást.
  • Hormonális változások: Nőknél a hormonális változások, például a menstruáció vagy terhesség időszaka, hatással lehetnek a rheumatoid arthritis tüneteire és fellángolásaira.
  • Infekciók: Az RA-s betegek hajlamosabbak lehetnek az infekciókra, és egy fertőzés kiválthatja vagy fokozhatja a betegség aktivitását.
  • Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például a kortikoszteroidok csökkentése vagy abbahagyása, illetve arheumatoid arthritis kezelésére használt biológiai terápiák esetleges változtatása a gyógyszerek hatékonyságától függően fellángolást okozhat.
  • Túlterhelés vagy sérülés: Az ízületek túlzott terhelése vagy sérülése fokozhatja a rheumatoid arthritis tüneteit és gyulladását.

A rheumatoid arthritis fellángolásainak kezelése az aktív gyulladás csökkentésére és a tünetek enyhítésére irányul. Ez általában magában foglalja a gyógyszeres terápiát, a gyulladáscsökkentő gyógyszerek és az rheumatoid arthritis-specifikus gyógyszerek alkalmazását. Az orvos lehet, hogy módosítja a rheumatoid arthritis kezelését vagy adott esetben rövid távú kortikoszteroidokat is felírhat a fellángolások kezelésére.

Fontos, hogy a rheumatoid arthritis fellángolásainak kezelését szakorvos felügyelje, és konzultáljon vele a tünetek súlyosságáról és a kezelési lehetőségekről. Az időben történő beavatkozás és a megfelelő kezelés segíthet a fellángolások enyhítésében és a rheumatoid arthritis tüneteinek kontrollálásában.

Téma szakértője

  • Dr. Kiss Csaba PhD

  • Szakterületek:
    • reumatológus
  • Specialitások:
    • autoimmun ízületi gyulladások
    • rheumatoid arthritis
    • arthritis sporiatica
    • Bechterew- kór

     

    Rendelési helyszín:

    • 1036 Budapest, Lajos u. 66.  'B' lépcsőház, V. emelet (Buda Square irodaház)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Hírek

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK