Immunológia
Szem- és légúti fertőzésekre is hajlamosít a Sjögren-szindróma

Szem- és légúti fertőzésekre is hajlamosít a Sjögren-szindróma

Immunközpont.hu Létrehozva: 2014.03.12 Módosítva: 2020.09.02

Az autoimmun betegségben érintettek részére a szem- és szájszárazság nemcsak kellemetlen tünet, de szövődmények forrása is lehet. Dr. Smajda Zsuzsanna immunológust kérdeztük.

 

A betegség tünetei

A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat a nagy nyálmirigyek duzzanata, ízületi fájdalom, vagy gyulladás, a bőr, a tüdő, a perifériás idegek, esetleg a vese érintettsége is. Kezeletlen esetben a nyálmirigyek sorvadása is bekövetkezhet. Az orvosi kezelés mellett a betegség a mindennapok során is odafigyelést igényel a beteg részéről. Dr. Smajda Zsuzsanna immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegek gyakran a szűnni nem akaró szemtünetek miatt fordulnak először orvoshoz: égő, szúró, vörös szemek, idegentest érzés mellett gyakori panasz még a szájszárazság is. Az orvosi diagnózis után felírt készítmények segítenek enyhíteni a panaszokat, a gyógyszerek szedése mellett azonban fontos a betegséggel járó nyálkahártya szárazság kezelésére a mindennapok során is ügyelni, ellenkező esetben a betegnek még több kellemetlenséggel kell megküzdenie.

Másodlagos fertőzések

A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nem csak a nedvesség fenntartása, de segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyag-ellátása, és a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, hiánya tehát nem csak komfortérzetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr-, és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.

Gyógyszeres kezelés

A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden 100. embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeni eltéréssel követően is megjelenhetnek. A betegek hullámzóan jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen – hívja fel a figyelmet az Immunközpont főorvosa. Ilyenkor immunserológiai vérvizsgálat, illetve a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózist. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás nagyrészt kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.

Párásítás, nedvesítés

A gyógyszeres kezelés mellett javasolt a szemszárazság enyhítésére a rendszeres műkönny használat. Érdemes több termékkel is kísérletezni, egyénfüggő, hogy kinél, melyik készítmény válik be. Az orrnyálkahártya szárazságának enyhítésére hasznos lehet az A-vitaminos olaj használata. Ha túl száraz a szobalevegő, érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobában teregetni, ez is segíthet enyhíteni a tüneteket. A torokkaparás, szájszárazság szintén gyakori panasz, cukormentes rágógumik és torokpasztillák , vagy nyálpótló használata segíthetnek csökkenteni  a tüneteket. A legalapvetőbb, amiről pedig hajlamosak vagyunk elfeledkezni, az a rendszeres ivás. Tiszta, szénsavmentes ásványvíz, naponta legalább 2 liter szükséges a belső hidratáláshoz.

 

Hírek

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat