Az autoimmun betegségben érintettek részére a szem- és szájszárazság nemcsak kellemetlen tünet, de szövődmények forrása is lehet. Dr. Kádár János immunológust kérdeztük.
A Sjögren-szindróma első tünete rendszerint a szemszárazság, majd ezt követően, vagy ezzel egy időben a csökkent nyáltermelődés miatt jelentkező szájszárazság. A tünetekhez társulhat a nagy nyálmirigyek duzzanata, ízületi fájdalom, vagy gyulladás, a bőr, a tüdő, a perifériás idegek, esetleg a vese érintettsége is. Kezeletlen esetben a nyálmirigyek sorvadása is bekövetkezhet. Az orvosi kezelés mellett a betegség a mindennapok során is odafigyelést igényel a beteg részéről. Dr.Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegek gyakran a szűnni nem akaró szemtünetek miatt fordulnak először orvoshoz: égő, szúró, vörös szemek, idegentest érzés mellett gyakori panasz még a szájszárazság is. Az orvosi diagnózis után felírt készítmények segítenek enyhíteni a panaszokat, a gyógyszerek szedése mellett azonban fontos a betegséggel járó nyálkahártya szárazság kezelésére a mindennapok során is ügyelni, ellenkező esetben a betegnek még több kellemetlenséggel kell megküzdenie.
A szemeket borító vékony könnyréteg feladata nem csak a nedvesség fenntartása, de segítségével biztosítható a szaruhártya oxigén- és tápanyag-ellátása, és a bekerülő idegentestek eltávolítása is. A könnyfilm az első védelmi vonalat képezi a bakteriális és vírusos fertőzésekkel szemben, hiánya tehát nem csak komfortérzetünket csökkenti, de számos egészségügyi probléma kockázatát is növeli. Fertőzések esetén a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel igyekeznének megszabadulni a kórokozóktól és a kórokozókkal fertőzött sejtektől, így a betegség velejárója a különböző fertőzésekre való hajlam fokozódása is. Jellegzetes panasz, hogy a könnytermelés csökkenésével a betegeknél gyakrabban alakul ki szembetegség, az orr-, és szájnyálkahártya szárazsága pedig a légúti fertőzések kockázatát növeli.
Gyógyszeres kezelés
A Sjögren-szindróma viszonylag gyakori betegség, közel minden 100. embert érinti, elsősorban nők körében fordul elő. A betegség rendszerint lassú lefolyású, a tünetek akár évek alatt, egymást viszonylag nagyobb időbeni eltéréssel követően is megjelenhetnek és minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb. A betegek hullámzóan jelentkező panaszokról számolnak be, ennek oka, hogy a tünetek bizonyos időnként fellángolhatnak, majd átmeneti javulás figyelhető meg, amit rendszerint ismételt állapotromlás követ. Lényeges, hogy az orvosi vizsgálat a betegség fellángolásának, a tünetek erősödésének idején történjen – hívja fel a figyelmet az Immunközpont főorvosa. Ilyenkor immunserológiai vérvizsgálat, illetve a könnytermelést és a nyálmirigy működését vizsgáló diagnosztikai módszerek segítik a diagnózist. A kezelés elsődleges célja a gyulladásos folyamatok mérséklése. A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de kontrollálható betegség. A megfelelő gyógyszerekkel, hosszú távon alkalmazott immunmoduláns hatóanyagú készítményekkel az állapotromlás nagyrészt kivédhető és a szem- és szájszárazság kellemetlen tünetei is enyhíthetők.
A gyógyszeres kezelés mellett javasolt a szemszárazság enyhítésére a rendszeres műkönny használat. Érdemes több termékkel is kísérletezni, egyénfüggő, hogy kinél, melyik készítmény válik be. Az orrnyálkahártya szárazságának enyhítésére hasznos lehet az A-vitaminos olaj használata. Ha túl száraz a szobalevegő, érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobában teregetni, ez is segíthet enyhíteni a tüneteket. A torokkaparás, szájszárazság szintén gyakori panasz, cukormentes rágógumik és torokpasztillák , vagy nyálpótló használata segíthetnek csökkenteni a tüneteket. A legalapvetőbb, amiről pedig hajlamosak vagyunk elfeledkezni, az a rendszeres ivás. Tiszta, szénsavmentes ásványvíz, naponta legalább 2 liter szükséges a belső hidratáláshoz.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.