Vérszegénység: autoimmun eredetű is lehet

Hibás immunműködés miatt túl kevés vörösvérsejt

Autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) akkor fordul elő, ha az immunrendszer nem működik megfelelően. A hibás immunválasz miatt ellenségként, a szervezetre veszélyként érzékeli a vörösvérsejteket és támadást indít ellenük, korán elpusztítja őket. Emiatt a beteg szervezetében soha nem áll rendelkezésre elegendő számú vörösvérsejt.

„Autoimmun hemolitikus vérszegénység akkor alakul ki, ha nincs elég vörösvérsejt, mert a test elpusztítja azokat. A vörösvérsejtek általában 100-120 napig élnek a szervezetben. Az AIHA súlyos eseteiben azonban mindössze néhány napig maradhatnak meg.”

Az AIHA típusai

Az AIHA több csoportra osztható, létezik ún. meleg, hideg és kevert antitestes formája, illetve elsődleges és másodlagos AIHA is. A meleg vagy hideg osztályozás az érintett antitestek típusától függ.

Meleg antitestes AIHA

• IgG antitestek képződésével jár, melyek a vörösvérsejteket 37 ° C hőmérsékleten vagy normál testhőmérsékleten megkötik.
• Ez a típus a leggyakoribb, az esetek 80–90 százaléka.
• A tünetek általában fokozatosan, több héten vagy hónapokon át alakulnak ki, ritkán azonban hirtelen, néhány napon belül is megjelenhetnek.

A meleg antitestes AIHA tünetei:

- sápadt vagy sárgás bőr

- fáradtság

- szédülés

- szívdobogás

Hideg antitestes AIHA

• IgM autoantitestek képződésével jár, melyek akkor kötik meg a vörösvérsejteket, amikor a vér hideg hőmérsékletnek van kitéve, 0 ° C és 4 ° C közötti hőmérsékleten.
• Ez a típus ritkább, az esetek 10–20 százaléka.
• A tünetek megjelenhetnek hideg hőmérséklet vagy vírusos fertőzés következtében, az alacsony hőmérséklet pedig a már kialakult betegség tüneteit is súlyosbítja.

A hideg antitestes AIHA tünetei:

- fáradtság és szédülés

- sápadt vagy sárgás bőr

- hideg kezek és lábak

- mellkasi fájdalom

- hányás vagy hasmenés

- fájdalom és kékes színezés a kezekben és a lábakban

- Raynaud-szindróma

- szívproblémák, például aritmia, megnagyobbodott szív vagy szívelégtelenség.

Elsődleges vagy másodlagos AIHA

Az AIHA lehet elsődleges vagy másodlagos is. Az elsődleges AIHA akkor jelentkezik, ha nincs jelen egyéb olyan betegség, ami közre játszhatna a kialakulásában. A másodlagos AIHA akkor áll fenn, ha a betegség egyéb kórképekhez – például reumatoid arthritisz, lupus (SLE), Sjögren-szindróma vagy autoimmun pajzsmirigygyulladás - társultan jelentkezik.

„Az AIHA kialakulásában több tényező is közrejátszhat. Lényeges az öröklődés, a családi halmozódás szerepe. A meglévő egyéb autoimmun betegségek mellett okozhatja vírusfertőzés, bizonyos gyógyszerek szedése, de jelentkezhet önmagában is. A kiváltó októl függően az AIHA akár meg is szűnhet – például, ha a kiváltó ok valamilyen vírusfertőzés volt – de előfordul, hogy később visszatér.”

A diagnózis vér- és vizeletvizsgálatok elvégzésével megállapítható. A kezelés a vérszegénység súlyossága és a kiváltó ok függvénye is, de meghatározza a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is. A kezelésben elsődlegesen a szteroid készítmények szedése játszik főszerepet, de alkalmazhatók bizonyos sejtosztódást gátló gyógyszerek, intravénás immunglobulin (IVIG) terápia is.