Immunológia
Vérszegénység: autoimmun eredetű is lehet

Vérszegénység: autoimmun eredetű is lehet

Dr. Kádár János Létrehozva: 2019.09.24 Módosítva: 2021.02.03

Az autoimmun hemolitikus vérszegénység olyan rendellenesség, melynek során a szervezet antitesteket termel, amik elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegség tüneteiről, kivizsgálásáról és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Hibás immunműködés miatt túl kevés vörösvérsejt

Autoimmun betegség is okozhat vérszegénységet.Autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) akkor fordul elő, ha az immunrendszer nem működik megfelelően. A hibás immunválasz miatt ellenségként, a szervezetre veszélyként érzékeli a vörösvérsejteket és támadást indít ellenük, korán elpusztítja őket. Emiatt a beteg szervezetében soha nem áll rendelkezésre elegendő számú vörösvérsejt.

„Autoimmun hemolitikus vérszegénység akkor alakul ki, ha nincs elég vörösvérsejt, mert a test elpusztítja azokat. A vörösvérsejtek általában 100-120 napig élnek a szervezetben. Az AIHA súlyos eseteiben azonban mindössze néhány napig maradhatnak meg.”

Az AIHA típusai

Az AIHA több csoportra osztható, létezik ún. meleg, hideg és kevert antitestes formája, illetve elsődleges és másodlagos AIHA is. A meleg vagy hideg osztályozás az érintett antitestek típusától függ.

Meleg antitestes AIHA

  • IgG antitestek képződésével jár, melyek a vörösvérsejteket 37 ° C hőmérsékleten vagy normál testhőmérsékleten megkötik.
  • Ez a típus a leggyakoribb, az esetek 80–90 százaléka.
  • A tünetek általában fokozatosan, több héten vagy hónapokon át alakulnak ki, ritkán azonban hirtelen, néhány napon belül is megjelenhetnek.

A meleg antitestes AIHA tünetei:

- sápadt vagy sárgás bőr

- fáradtság

- szédülés

- szívdobogás

Hideg antitestes AIHA

  • IgM autoantitestek képződésével jár, melyek akkor kötik meg a vörösvérsejteket, amikor a vér hideg hőmérsékletnek van kitéve, 0 ° C és 4 ° C közötti hőmérsékleten.
  • Ez a típus ritkább, az esetek 10–20 százaléka.
  • A tünetek megjelenhetnek hideg hőmérséklet vagy vírusos fertőzés következtében, az alacsony hőmérséklet pedig a már kialakult betegség tüneteit is súlyosbítja.

A hideg antitestes AIHA tünetei:

- fáradtság és szédülés

- sápadt vagy sárgás bőr

- hideg kezek és lábak

- mellkasi fájdalom

- hányás vagy hasmenés

- fájdalom és kékes színezés a kezekben és a lábakban

- Raynaud-szindróma

- szívproblémák, például aritmia, megnagyobbodott szív vagy szívelégtelenség.

Elsődleges vagy másodlagos AIHA

Az AIHA lehet elsődleges vagy másodlagos is. Az elsődleges AIHA akkor jelentkezik, ha nincs jelen egyéb olyan betegség, ami közre játszhatna a kialakulásában. A másodlagos AIHA akkor áll fenn, ha a betegség egyéb kórképekhez – például reumatoid arthritisz, lupus (SLE), Sjögren-szindróma vagy autoimmun pajzsmirigygyulladás - társultan jelentkezik.

Vérvizsgálatra van szükség az autoimmun anémia diagnózisához.„Az AIHA kialakulásában több tényező is közrejátszhat. Lényeges az öröklődés, a családi halmozódás szerepe. A meglévő egyéb autoimmun betegségek mellett okozhatja vírusfertőzés, bizonyos gyógyszerek szedése, de jelentkezhet önmagában is. A kiváltó októl függően az AIHA akár meg is szűnhet – például, ha a kiváltó ok valamilyen vírusfertőzés volt – de előfordul, hogy később visszatér.”

A diagnózis vér- és vizeletvizsgálatok elvégzésével megállapítható. A kezelés a vérszegénység súlyossága és a kiváltó ok függvénye is, de meghatározza a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is. A kezelésben elsődlegesen a szteroid készítmények szedése játszik főszerepet, de alkalmazhatók bizonyos sejtosztódást gátló gyógyszerek, intravénás immunglobulin (IVIG) terápia is.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés  kezelésére:

Immunközpont

Árlista

 +36 (70) 617 3627 

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Infektológiai-fertőzéses betegségek
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Bizonytalan eredetű ízületi fájdalmak
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Magas CRP? Szedjen D-vitamint!

Ha a C-reaktív protein (CRP) értéke megnő meg a vérben, az rendszerint azt jelzi, hogy a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Egy friss kutatás szerint ennek megelőzésében és kezelésében is segíthet a D-vitamin pótlás. A hír kapcsán dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Lyme-kór vagy sokízületi gyulladás?

Lyme-kór vagy sokízületi gyulladás?

A sokízületi gyulladás tünetei hasonlítanak a Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi panaszokra. A pontos diagnózis fontos, hogy megfelelő kezelést kapjunk. Arról, hogy hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a két betegséget, dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészségközpontok

Tájékoztatjuk tisztelt pácienseinket, hogy a hatályban lévő jogszabályok szerint rendelőinkben továbbra is kötelező a maszk használata mind az ott dolgozók, mind pedig a hozzánk érkező betegek és kísérőik számára. Kérjük szíves megértésüket és az előírás betartását!