A teljes nevén szisztémás lupus erythematosus, vagy rövidítve SLE betegség tünetei szerteágazóak lehetnek. A diagnózist nehezíti, hogy még az egyes betegek panaszai is gyakran igen különbözőek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, mikor gyanakodjunk és forduljunk orvoshoz, melyek lehetnek a lupus tünetei.
Az SLE nevében a szisztémás szó azt jelenti, hogy nemcsak egy szervet, hanem a teljes szervezetet érintő betegségről van szó. A lupus tünetei ezért nagyon változatosak lehetnek, az egymástól látszólag különböző panaszok mögött pedig gyakran ez a kórkép áll. A lupus a leggyakoribb autoimmun betegségek egyike, a hazánkban élő betegek száma több ezerre tehető. Elsősorban nőket érint, első tünetei 18-45 év között jelentkeznek. Mint az autoimmun betegségeknél általában, a lupus esetében is igaz, hogy hajlamosító tényező a családi halmozódás, így amennyiben a családban előfordult ilyen vagy más autoimmun betegség és az alábbi tünetek jelentkeznek, javasolt az immunológiai kivizsgálás.
Az SLE betegség által érintettek 90%-a erős fáradtságérzésről számol be. Ha nincs egyéb ok a háttérben, a lupus miatti nappali fáradtság általában egy órás délutáni alvással átvészelhető, ám vigyázni kell, mert a túl sok nappali pihenés éjszaka álmatlanságot okozhat. Hatékonyabb megoldás, ha próbálunk aktívak maradni a nap folyamán, és nem borítjuk fel a normál napi ritmust. A betegek tapasztalata alapján a rendszeresen végzett, könnyű és a közepes intenzitású mozgás segít az energiaraktárakat feltölteni, érdemes beépíteni a napirendbe.
A lupus tünetei közül a látszólag ok nélkül jelentkező hőemelkedés is gyakori panasz. Mivel a láz nem magas, ezért a betegek nem érzik fontosnak, hogy orvoshoz forduljanak miatta. Ám az SLE betegség esetén jelentkező hőemelkedésre jellemző, hogy időnként elmúlik, majd ismét visszatér. Ha rendszeresen kiújuló, 37-38oC körüli hőemelkedést mérünk, forduljunk orvoshoz!
Szintén egy nehezen behatárolható probléma. Gyakran egy rossz mozdulat, az időjárás vagy túlerőltetés okozza, de sokan a korral járó tünetként is elfogadják, ha időnként a mozgásuk merevvé, akadályozottá válik és itt-ott fájdalmat éreznek. Ha azonban ébredésnél rendszeresen fájdalmas, duzzadt és merev ízületek nehezítik a reggeleket, ne fogadjuk el, járjunk utána, mi okozza! Lupus esetén a fájdalom időnként elmúlik, majd ismét fellángol, de kezelés nélkül, jellemzően egyre erősebben tér vissza.
A lupus tünetei közül a legtöbben talán az arcon jelentkező, pillangó alakú kiütést ismerik. A betegek 50 százalékánál jelentkezik ez a tünet. Az SLE betegség fényérzékenységet is okoz, a bőrtünetek – egyes betegek esetében a napsugárzás és a mesterséges – fény hatására is felerősödhetnek. Kiütések nemcsak az arcon, hanem a test más részein is jelentkezhetnek, csalánkiütés is előfordulhat.
Valójában két különböző probléma, azért került mégis egy pont alá, mert a betegek gyakran hajhullás miatt fordulnak orvoshoz. Ilyenkor, ha a vérkép alapján vérszegénység igazolódik, nem szabad megállni a kivizsgálással, ha egyéb, SLE betegségre utaló tünetek is fennállnak. A vérszegénység és a hajhullás kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni, és ha ezek a lupus tünetei, akkor azt kell kezelni. A korai felismerés jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, igaz ez a hajhullás esetében is. Kezeléssel, a fejbőr gyulladásának megszüntetésével az elvesztett hajkorona visszanyerhető, ám ha már kopasz foltok, területek kialakultak, akkor a hajvesztés maradandó lehet.
Az SLE betegség diagnózisához egy 11 pontból álló kritériumrendszerből minimum 4 tünet megléte szükséges. Az eddig felsoroltak mellett a lupus tünetei lehetnek még többek közt a fekély az orrban, szájban, neurológiai rendellenességek – feszült, stresszes állapot –, veseelégtelenség és immunológiai eltérések a vérben.
Az SLE betegség fokozatosan alakul ki. A betegség fellángolása és a tünetmentes periódusok váltják egymást, emiatt könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk a korai tüneteket. Pedig az optimális kezelés érdekében a terápiát minél előbb, a betegség korai szakaszában javasolt megkezdeni. A tünetek megfékezésével az életminőség is jelentősen javul, és van esély a további panaszok és szövődmények megjelenésének kockázatát csökkenteni.
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Immunológiai kivizsgálás akkor indokolt, ha felmerül az immunológiai rendszerbetegség gyanúja. De vajon miből lehet erre következtetni? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa szerint erre utaló tünet lehet például a kimerültség, a gyakori fertőzések, az indokolatlan fogyás, az ízületi fájdalom, a nehezen gyógyuló betegségek. A szakértő arra a kérdésre is válaszolt, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis felállításához.
A reumás ízületi gyulladás, vagy ahogyan a diagnózisban szerepel, rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun eredetű betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel egyebek mellett a saját ízületet borító porcot. Tünete többnyire a kéz kisízületeiben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben kialakuló gyulladás, fájdalom és duzzanat, a mozgáskorlátozottság, bár a betegség más szervekre is kiterjedhet. De vajon van-e más lehetőség a kínzó tünetek enyhítésére, mint a szteroid kezelés? Szabad-e mozogni fájó ízületekkel? A kérdésekre dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa adott választ.