A teljes nevén szisztémás lupus erythematosus, vagy rövidítve SLE betegség tünetei szerteágazóak lehetnek. A diagnózist nehezíti, hogy még az egyes betegek panaszai is gyakran igen különbözőek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, mikor gyanakodjunk és forduljunk orvoshoz, melyek lehetnek a lupus tünetei.
Az SLE nevében a szisztémás szó azt jelenti, hogy nemcsak egy szervet, hanem a teljes szervezetet érintő betegségről van szó. A lupus tünetei ezért nagyon változatosak lehetnek, az egymástól látszólag különböző panaszok mögött pedig gyakran ez a kórkép áll. A lupus a leggyakoribb autoimmun betegségek egyike, a hazánkban élő betegek száma több ezerre tehető. Elsősorban nőket érint, első tünetei 18-45 év között jelentkeznek. Mint az autoimmun betegségeknél általában, a lupus esetében is igaz, hogy hajlamosító tényező a családi halmozódás, így amennyiben a családban előfordult ilyen vagy más autoimmun betegség és az alábbi tünetek jelentkeznek, javasolt az immunológiai kivizsgálás.
Az SLE betegség által érintettek 90%-a erős fáradtságérzésről számol be. Ha nincs egyéb ok a háttérben, a lupus miatti nappali fáradtság általában egy órás délutáni alvással átvészelhető, ám vigyázni kell, mert a túl sok nappali pihenés éjszaka álmatlanságot okozhat. Hatékonyabb megoldás, ha próbálunk aktívak maradni a nap folyamán, és nem borítjuk fel a normál napi ritmust. A betegek tapasztalata alapján a rendszeresen végzett, könnyű és a közepes intenzitású mozgás segít az energiaraktárakat feltölteni, érdemes beépíteni a napirendbe.
A lupus tünetei közül a látszólag ok nélkül jelentkező hőemelkedés is gyakori panasz. Mivel a láz nem magas, ezért a betegek nem érzik fontosnak, hogy orvoshoz forduljanak miatta. Ám az SLE betegség esetén jelentkező hőemelkedésre jellemző, hogy időnként elmúlik, majd ismét visszatér. Ha rendszeresen kiújuló, 37-38oC körüli hőemelkedést mérünk, forduljunk orvoshoz!
Szintén egy nehezen behatárolható probléma. Gyakran egy rossz mozdulat, az időjárás vagy túlerőltetés okozza, de sokan a korral járó tünetként is elfogadják, ha időnként a mozgásuk merevvé, akadályozottá válik és itt-ott fájdalmat éreznek. Ha azonban ébredésnél rendszeresen fájdalmas, duzzadt és merev ízületek nehezítik a reggeleket, ne fogadjuk el, járjunk utána, mi okozza! Lupus esetén a fájdalom időnként elmúlik, majd ismét fellángol, de kezelés nélkül, jellemzően egyre erősebben tér vissza.
A lupus tünetei közül a legtöbben talán az arcon jelentkező, pillangó alakú kiütést ismerik. A betegek 50 százalékánál jelentkezik ez a tünet. Az SLE betegség fényérzékenységet is okoz, a bőrtünetek – egyes betegek esetében a napsugárzás és a mesterséges – fény hatására is felerősödhetnek. Kiütések nemcsak az arcon, hanem a test más részein is jelentkezhetnek, csalánkiütés is előfordulhat.
Valójában két különböző probléma, azért került mégis egy pont alá, mert a betegek gyakran hajhullás miatt fordulnak orvoshoz. Ilyenkor, ha a vérkép alapján vérszegénység igazolódik, nem szabad megállni a kivizsgálással, ha egyéb, SLE betegségre utaló tünetek is fennállnak. A vérszegénység és a hajhullás kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni, és ha ezek a lupus tünetei, akkor azt kell kezelni. A korai felismerés jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, igaz ez a hajhullás esetében is. Kezeléssel, a fejbőr gyulladásának megszüntetésével az elvesztett hajkorona visszanyerhető, ám ha már kopasz foltok, területek kialakultak, akkor a hajvesztés maradandó lehet.
Az SLE betegség diagnózisához egy 11 pontból álló kritériumrendszerből minimum 4 tünet megléte szükséges. Az eddig felsoroltak mellett a lupus tünetei lehetnek még többek közt a fekély az orrban, szájban, neurológiai rendellenességek – feszült, stresszes állapot –, veseelégtelenség és immunológiai eltérések a vérben.
Az SLE betegség fokozatosan alakul ki. A betegség fellángolása és a tünetmentes periódusok váltják egymást, emiatt könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk a korai tüneteket. Pedig az optimális kezelés érdekében a terápiát minél előbb, a betegség korai szakaszában javasolt megkezdeni. A tünetek megfékezésével az életminőség is jelentősen javul, és van esély a további panaszok és szövődmények megjelenésének kockázatát csökkenteni.
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.
A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.