A lupus tünetei – 5 gyakori panasz
A teljes nevén szisztémás lupus erythematosus, vagy rövidítve SLE betegség tünetei szerteágazóak lehetnek. A diagnózist nehezíti, hogy még az egyes betegek panaszai is gyakran igen különbözőek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, mikor gyanakodjunk és forduljunk orvoshoz, melyek lehetnek a lupus tünetei.
Az SLE betegség
Az SLE nevében a szisztémás szó azt jelenti, hogy nemcsak egy szervet, hanem a teljes szervezetet érintő betegségről van szó. A lupus tünetei ezért nagyon változatosak lehetnek, az egymástól látszólag különböző panaszok mögött pedig gyakran ez a kórkép áll. A lupus a leggyakoribb autoimmun betegségek egyike, a hazánkban élő betegek száma több ezerre tehető. Elsősorban nőket érint, első tünetei 18-45 év között jelentkeznek. Mint az autoimmun betegségeknél általában, a lupus esetében is igaz, hogy hajlamosító tényező a családi halmozódás, így amennyiben a családban előfordult ilyen vagy más autoimmun betegség és az alábbi tünetek jelentkeznek, javasolt az immunológiai kivizsgálás.
Fáradékonyság
Az SLE betegség által érintettek 90%-a erős fáradtságérzésről számol be. Ha nincs egyéb ok a háttérben, a lupus miatti nappali fáradtság általában egy órás délutáni alvással átvészelhető, ám vigyázni kell, mert a túl sok nappali pihenés éjszaka álmatlanságot okozhat. Hatékonyabb megoldás, ha próbálunk aktívak maradni a nap folyamán, és nem borítjuk fel a normál napi ritmust. A betegek tapasztalata alapján a rendszeresen végzett, könnyű és a közepes intenzitású mozgás segít az energiaraktárakat feltölteni, érdemes beépíteni a napirendbe.
Hőemelkedés
A lupus tünetei közül a látszólag ok nélkül jelentkező hőemelkedés is gyakori panasz. Mivel a láz nem magas, ezért a betegek nem érzik fontosnak, hogy orvoshoz forduljanak miatta. Ám az SLE betegség esetén jelentkező hőemelkedésre jellemző, hogy időnként elmúlik, majd ismét visszatér. Ha rendszeresen kiújuló, 37-38oC körüli hőemelkedést mérünk, forduljunk orvoshoz!
Fájdalmas csuklók, gyulladt ízületek
Szintén egy nehezen behatárolható probléma. Gyakran egy rossz mozdulat, az időjárás vagy túlerőltetés okozza, de sokan a korral járó tünetként is elfogadják, ha időnként a mozgásuk merevvé, akadályozottá válik és itt-ott fájdalmat éreznek. Ha azonban ébredésnél rendszeresen fájdalmas, duzzadt és merev ízületek nehezítik a reggeleket, ne fogadjuk el, járjunk utána, mi okozza! Lupus esetén a fájdalom időnként elmúlik, majd ismét fellángol, de kezelés nélkül, jellemzően egyre erősebben tér vissza.
Kiütések a bőrön
A lupus tünetei közül a legtöbben talán az arcon jelentkező, pillangó alakú kiütést ismerik. A betegek 50 százalékánál jelentkezik ez a tünet. Az SLE betegség fényérzékenységet is okoz, a bőrtünetek – egyes betegek esetében a napsugárzás és a mesterséges – fény hatására is felerősödhetnek. Kiütések nemcsak az arcon, hanem a test más részein is jelentkezhetnek, csalánkiütés is előfordulhat.
Vérszegénység és hajhullás
Valójában két különböző probléma, azért került mégis egy pont alá, mert a betegek gyakran hajhullás miatt fordulnak orvoshoz. Ilyenkor, ha a vérkép alapján vérszegénység igazolódik, nem szabad megállni a kivizsgálással, ha egyéb, SLE betegségre utaló tünetek is fennállnak. A vérszegénység és a hajhullás kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni, és ha ezek a lupus tünetei, akkor azt kell kezelni. A korai felismerés jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, igaz ez a hajhullás esetében is. Kezeléssel, a fejbőr gyulladásának megszüntetésével az elvesztett hajkorona visszanyerhető, ám ha már kopasz foltok, területek kialakultak, akkor a hajvesztés maradandó lehet.
Az SLE betegség diagnózisához egy 11 pontból álló kritériumrendszerből minimum 4 tünet megléte szükséges. Az eddig felsoroltak mellett a lupus tünetei lehetnek még többek közt a fekély az orrban, szájban, neurológiai rendellenességek – feszült, stresszes állapot –, veseelégtelenség és immunológiai eltérések a vérben.
A lupus tüneteit ezért fontos minél előbb felismerni!
Az SLE betegség fokozatosan alakul ki. A betegség fellángolása és a tünetmentes periódusok váltják egymást, emiatt könnyen figyelmen kívül hagyhatjuk a korai tüneteket. Pedig az optimális kezelés érdekében a terápiát minél előbb, a betegség korai szakaszában javasolt megkezdeni. A tünetek megfékezésével az életminőség is jelentősen javul, és van esély a további panaszok és szövődmények megjelenésének kockázatát csökkenteni.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés kivizsgálásra
Téma szakértői
Dr. Kádár János
belgyógyász, immunológus, infektológus
Orvos válaszol
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.
Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.
Tisztelettel,
Kádár dr.
Kapcsolódó oldalak
Páciensek mondták
Nagytudású
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Hírek
T-sejtek: Nobel-díj járt az immunrendszer biztonsági őreinek kutatásáért
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik feltárták, hogyan különbözteti meg az immunrendszer a barátot az ellenségtől. Ez nagyon fontos lépés lehet az autoimmun betegségek megelőzéséhez, illetve, ha már kialakulhat, kezeléséhez. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus magyarázta el az eredményeket és mutatta be a ma elérhető kezelési lehetőségeket.
Magas a CRP értéke? Ez nem oka, hanem jelzője a gyulladásnak
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt.
