Immunológia
Mitől függ, hogy kinél alakul ki reumás ízületi gyulladás?

Mitől függ, hogy kinél alakul ki reumás ízületi gyulladás?

Immunközpont.hu Létrehozva: 2019.03.20 Módosítva: 2019.03.21

A rheumatoid arthritisz (RA) vagy reumás ízületi gyulladás néven ismert betegség elősorban 40 év körüli nők körében fordul elő. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a megjelenésében, és mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Akinél a hajlam öröklődik, még jobban kell figyelnie a megelőzésre

A reumás ízületi gyulladás egy autoimmun kórkép, melynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegben így már fiatalabb korban – 30 és 50 év között - megjelennek az idősebbeknél gyakori, kopásos eredetűhöz hasonló panaszok: az ízületek fájdalma, majd bekövetkezik azok deformitása is.

„Habár a betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, azonban a megjelenésének a rizikóját csökkenteni lehet. Ezekre különösen azoknak érdemes figyelni, akiknél a családban előfordult ilyen megbetegedés. Az öröklött hajlam miatt náluk ugyanis magasabb a kockázat.”

A menopauza időszaka után gyakori a reumás ízületi gyulladás tüneteinek megjelenéseNői hormonok

  • Egy korábbi kutatás rávilágított arra az összefüggésre, hogy a menopauza időszaka után gyakori a reumás ízületi gyulladás tüneteinek megjelenése. Ennek oka a magas ösztrogénszint, a betegség ugyanis nagyobb arányban fordult elő a hormonpótló terápiában részesült nők körében.
  • Egy másik vizsgálat az alacsony tesztoszteronszint és az RA megjelenése közti összefüggésre hívja fel a figyelmet. Állításukat igazolja, hogy a hormon szintjének növelésével az RA aktivitása is csökkent.
  • A hormonok szerepét hangsúlyozza az a kutatás is, amely a menopauza alatt jelentősen romló RA tünetekre figyelmeztet a betegeknél. A hormonális változások tehát a már meglévő betegség tüneteit is rontják.

Kórokozók, korábbi fertőzések

Kórokozók többféle módon is provokálhatnak ízületi gyulladást, mely nem okvetlenül rheumatoid arthritis formájában jelentkezik. Az ismert fertőzéses ízületi megbetegedéseken túl előfordul, hogy bizonyos mikrobákra a szervezet biológiailag célszerűtlen válaszreakciót ad, és ennek az ízületekben is lesznek jelei, ezek ú.n. reaktív arthritisek, és a rheumatoid arthritistől eltérően csak ritkán alakul ki ilyenkor maradandó eltérés.

Rheumatoid arthrisben kiakulásában is szerepet játszhatnak mikróbák. Bizonyos kórokozók oki szerepére utal, a típusos klinikai kép mellett az ilyen ízületek tokjából vagy az ízületi folyadékból gyakrabban lehet kimutatni még évek múlva is egyek mikróbák DNS darabjait. (Jellegzetes példája ennek egy kiütéses gyermekbetegséget okozó vírus, a Parvo B19.)

Dohányzás

Számos súlyos betegség rizikóját növeli, ez alól nem kivétel az autoimmun eredetű reumás ízületi gyulladás sem. A kockázat különösen azok körében magas, akiknél öröklött hajlam is befolyásolja az RA kialakulását.

A dohányzás növeli a rizikóját az autoimmun eredetű reumás ízületi gyulladásnak is.Az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban korábban közölt kutatás, a dohányzást az RA kialakulásának és kezelésének legfontosabb külső kockázati tényezőjének nevezte.

A dohányfüst az élet korai szakaszában is rizikótényező. Ha a lakásban dohányoznak, nemcsak a dohányzó felnőtteknél, de az ott felnövő gyermekeknél is megnő az RA kialakulásának a kockázata.

„Ha valaki diagnosztizált beteg és mellette dohányzik, ezzel jelentősen rontja a betegség kezelésére szedett gyógyszerek hatékonyságát, megnehezíti a tünetmentesség elérését a kezelésben.”

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés  kezelésére:

Immunközpont

Árlista

 +36 (70) 617 3627 

Téma szakértője

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Hunyadi Katalin
sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Ezért fontos autoimmun betegeknek a D-vitamin pótlás

Ezért fontos autoimmun betegeknek a D-vitamin pótlás

Az őszi és a tavaszi időszakban mindenkinek fontos a napi D-vitamin pótlásról gondoskodni. Arról, hogy ez miért különösen lényeges autoimmun betegek számára, dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa nyilatkozott.

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat