Mitől függ, hogy kinél alakul ki reumás ízületi gyulladás?

A rheumatoid arthritisz (RA) vagy reumás ízületi gyulladás néven ismert betegség elősorban 40 év körüli nők körében fordul elő. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a megjelenésében, és mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Akinél a hajlam öröklődik, még jobban kell figyelnie a megelőzésre

A reumás ízületi gyulladás egy autoimmun kórkép, melynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegben így már fiatalabb korban – 30 és 50 év között - megjelennek az idősebbeknél gyakori, kopásos eredetűhöz hasonló panaszok: az ízületek fájdalma, majd bekövetkezik azok deformitása is.

„Habár a betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, azonban a megjelenésének a rizikóját csökkenteni lehet. Ezekre különösen azoknak érdemes figyelni, akiknél a családban előfordult ilyen megbetegedés. Az öröklött hajlam miatt náluk ugyanis magasabb a kockázat.”

Női hormonok

• Egy korábbi kutatás rávilágított arra az összefüggésre, hogy a menopauza időszaka után gyakori a reumás ízületi gyulladás tüneteinek megjelenése. Ennek oka a magas ösztrogénszint, a betegség ugyanis nagyobb arányban fordult elő a hormonpótló terápiában részesült nők körében.
• Egy másik vizsgálat az alacsony tesztoszteronszint és az RA megjelenése közti összefüggésre hívja fel a figyelmet. Állításukat igazolja, hogy a hormon szintjének növelésével az RA aktivitása is csökkent.
• A hormonok szerepét hangsúlyozza az a kutatás is, amely a menopauza alatt jelentősen romló RA tünetekre figyelmeztet a betegeknél. A hormonális változások tehát a már meglévő betegség tüneteit is rontják.

Kórokozók, korábbi fertőzések

Kórokozók többféle módon is provokálhatnak ízületi gyulladást, mely nem okvetlenül rheumatoid arthritis formájában jelentkezik. Az ismert fertőzéses ízületi megbetegedéseken túl előfordul, hogy bizonyos mikrobákra a szervezet biológiailag célszerűtlen válaszreakciót ad, és ennek az ízületekben is lesznek jelei, ezek ú.n. reaktív arthritisek, és a rheumatoid arthritistől eltérően csak ritkán alakul ki ilyenkor maradandó eltérés.

Rheumatoid arthrisben kiakulásában is szerepet játszhatnak mikróbák. Bizonyos kórokozók oki szerepére utal, a típusos klinikai kép mellett az ilyen ízületek tokjából vagy az ízületi folyadékból gyakrabban lehet kimutatni még évek múlva is egyek mikróbák DNS darabjait. (Jellegzetes példája ennek egy kiütéses gyermekbetegséget okozó vírus, a Parvo B19.)

Dohányzás

Számos súlyos betegség rizikóját növeli, ez alól nem kivétel az autoimmun eredetű reumás ízületi gyulladás sem. A kockázat különösen azok körében magas, akiknél öröklött hajlam is befolyásolja az RA kialakulását.

Az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban korábban közölt kutatás, a dohányzást az RA kialakulásának és kezelésének legfontosabb külső kockázati tényezőjének nevezte.

A dohányfüst az élet korai szakaszában is rizikótényező. Ha a lakásban dohányoznak, nemcsak a dohányzó felnőtteknél, de az ott felnövő gyermekeknél is megnő az RA kialakulásának a kockázata.

„Ha valaki diagnosztizált beteg és mellette dohányzik, ezzel jelentősen rontja a betegség kezelésére szedett gyógyszerek hatékonyságát, megnehezíti a tünetmentesség elérését a kezelésben.”