A nyári melegben gyakran kipirulunk, ha azonban ez az állapot tartóssá válik, fényérzékenység és ízületi fájdalmak is jelentkeznek, az már autoimmun betegséget is jelezhet. A lupusz sajátossága, hogy sokszor alattomosan és hétköznapi panaszokkal jelentkezik, melyek ráadásul több más, gyakori kórkép jelei is lehetnek. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegség a szó klasszikus értelmében véve nem gyógyítható, de idejében megkezdett kezeléssel az állapotromlás és a szövődmények megelőzhetők.
A szisztémás lupusz (SLE) - teljes nevén lupus erythematosus, szó szerinti jelentése: vörös farkas – a betegség kapcsán kialakuló bőrpír tüneteire utal. Több megbetegedés nevében is szerepel ez az elnezevés. A szisztémás lupusz erythematozus egy krónikus autoimmun-betegség, melynek következtében a belső szervek gyakran begyulladnak, és különböző mértékben károsodnak. Tünetei közé tartozik a test mindkét oldalán jelentkező, jellemzően a kisebb ízületeket érintő gyulladás, a láz, vagy hőemelkedés, és a laborvizsgálatok is gyulladásra utaló eltéréseket mutathatnak.
A legjellemzőbb mégis az arcon megjelenő, pillangó alakú bőrpír. Hasonló tünetek a kézfejeken, a körömágyak körül is jelentkezhetnek. A bőr fényérzékenysége miatt a bőrtünetek a napfény hatására erősödhetnek. A bőrgyulladás ennek az immunológiai rendszerbetegségnek a fellángolásához vezethet, provokáló tényező.
A lupusz nevében a szisztémás jelző az egész testre kiterjedő tünetekre utal. A bőrpír és az eddig felsorolt panaszok mellett elváltozások jelentkezhetnek a belső szerveknél is. Vese- és mellhártyagyulladás, vérszegénység, vérkép eltérések figyelhetők meg. A betegség érintheti a tüdőt és szívet is. A betegség diagnózisát nemcsak a tünetek sokszínűsége, de a más kórképekhez való hasonlósága is nehezíti: ilyen az arthitis, vagy a szintén rejtélyes fájdalmakat és krónikus fáradtságot okozó fibromyalgia. A lupusz megkülönböztető jelei egyértelműen a bőrtünetek és az ízületi fájdalom együttes jelentkezése, de emellett laboratóriumi vizsgálatok is segítenek a diagnózisban.
Érdemes figyelnünk a tünetekre, mert az idő itt is döntő tényező: a kezelés célja a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodások megelőzése. Erre szteroidok, immunmoduláns szerek és a folyamatokba direkt beavatkozó információátvitelt gátló készítmények szolgálhatnak. Tüneti szerként a bőrpanaszok enyhítésére kortikoszteroid tartalmú krémek javasolhatók.
Habár a betegség előfordulása viszonylag ritka, - világszerte 5 millió beteget érint - nők körében tízszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Jellemzően a 20 és 40 év közötti korosztályt érinti leginkább. Kialakulásában fontos tényező még az örökletesség.
Kialakult betegség esetén fontos a napvédelem, a dohányzás kerülése és a rendszeres testmozgás. Szánjunk elegendő időt a pihenésre: a lupusz miatti fokozott fáradtság leküzdésére a betegek alvásigénye akár napi 10-12 órára is növekedhet. A mentális egészség megőrzése ugyanilyen fontos. A betegség gyakori velejárója a depresszió és az idegesség. Érdemes ezek kezeléséhez szakember segítségét igénybe venni, illetve hasznos lehet egy sorstársakból álló csoport felkeresése is.
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.