A nyári melegben gyakran kipirulunk, ha azonban ez az állapot tartóssá válik, fényérzékenység és ízületi fájdalmak is jelentkeznek, az már autoimmun betegséget is jelezhet. A lupusz sajátossága, hogy sokszor alattomosan és hétköznapi panaszokkal jelentkezik, melyek ráadásul több más, gyakori kórkép jelei is lehetnek. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegség a szó klasszikus értelmében véve nem gyógyítható, de idejében megkezdett kezeléssel az állapotromlás és a szövődmények megelőzhetők.
A szisztémás lupusz (SLE) - teljes nevén lupus erythematosus, szó szerinti jelentése: vörös farkas – a betegség kapcsán kialakuló bőrpír tüneteire utal. Több megbetegedés nevében is szerepel ez az elnezevés. A szisztémás lupusz erythematozus egy krónikus autoimmun-betegség, melynek következtében a belső szervek gyakran begyulladnak, és különböző mértékben károsodnak. Tünetei közé tartozik a test mindkét oldalán jelentkező, jellemzően a kisebb ízületeket érintő gyulladás, a láz, vagy hőemelkedés, és a laborvizsgálatok is gyulladásra utaló eltéréseket mutathatnak.
A legjellemzőbb mégis az arcon megjelenő, pillangó alakú bőrpír. Hasonló tünetek a kézfejeken, a körömágyak körül is jelentkezhetnek. A bőr fényérzékenysége miatt a bőrtünetek a napfény hatására erősödhetnek. A bőrgyulladás ennek az immunológiai rendszerbetegségnek a fellángolásához vezethet, provokáló tényező.
A lupusz nevében a szisztémás jelző az egész testre kiterjedő tünetekre utal. A bőrpír és az eddig felsorolt panaszok mellett elváltozások jelentkezhetnek a belső szerveknél is. Vese- és mellhártyagyulladás, vérszegénység, vérkép eltérések figyelhetők meg. A betegség érintheti a tüdőt és szívet is. A betegség diagnózisát nemcsak a tünetek sokszínűsége, de a más kórképekhez való hasonlósága is nehezíti: ilyen az arthitis, vagy a szintén rejtélyes fájdalmakat és krónikus fáradtságot okozó fibromyalgia. A lupusz megkülönböztető jelei egyértelműen a bőrtünetek és az ízületi fájdalom együttes jelentkezése, de emellett laboratóriumi vizsgálatok is segítenek a diagnózisban.
Érdemes figyelnünk a tünetekre, mert az idő itt is döntő tényező: a kezelés célja a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodások megelőzése. Erre szteroidok, immunmoduláns szerek és a folyamatokba direkt beavatkozó információátvitelt gátló készítmények szolgálhatnak. Tüneti szerként a bőrpanaszok enyhítésére kortikoszteroid tartalmú krémek javasolhatók.
Habár a betegség előfordulása viszonylag ritka, - világszerte 5 millió beteget érint - nők körében tízszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. Jellemzően a 20 és 40 év közötti korosztályt érinti leginkább. Kialakulásában fontos tényező még az örökletesség.
Kialakult betegség esetén fontos a napvédelem, a dohányzás kerülése és a rendszeres testmozgás. Szánjunk elegendő időt a pihenésre: a lupusz miatti fokozott fáradtság leküzdésére a betegek alvásigénye akár napi 10-12 órára is növekedhet. A mentális egészség megőrzése ugyanilyen fontos. A betegség gyakori velejárója a depresszió és az idegesség. Érdemes ezek kezeléséhez szakember segítségét igénybe venni, illetve hasznos lehet egy sorstársakból álló csoport felkeresése is.
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik feltárták, hogyan különbözteti meg az immunrendszer a barátot az ellenségtől. Ez nagyon fontos lépés lehet az autoimmun betegségek megelőzéséhez, illetve, ha már kialakulhat, kezeléséhez. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus magyarázta el az eredményeket és mutatta be a ma elérhető kezelési lehetőségeket.
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt.