Immunológia

Az immunrendszer betegségei

Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.

Az immunrendszer betegségei

Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.

Ha túlpörög


Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb és hazánkban is egyre többeket érintő megjelenési formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene – magyarázza dr. Kádár János, immunológus. Az immunrendszer érintettsége kapcsán az asztmát is fontos megemlíteni, melynek kezelésében szintén fontos szerepet játszanak az immunrendszer túlműködését csökkentő készítmények.

Ha önmaga ellen fordul


A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordul, normálistól eltérő működésével a test saját szöveteit pusztítja el. A terápia elsődleges célja ezért a túlműködés mérséklése, így az egyes betegségek tünetei is jelentősen javíthatók – részletezi az Immunközpont főorvosa. Az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő hölgyek körében, kialakulásuk pontos oka nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek, lupusz, szklerózis multiplex, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.

Ha elégtelenül működik


Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek is előidézhetnek. Az immunrendszer működést csökkentő betegség az AIDS: a HIV fertőzés hatására az immunsejtek elpusztulnak, így a betegség előrehaladtával a szervezet egyre védtelenebbé válik a kórokozókkal szemben. Bizonyos gyógyszerek elnyomják az immunrendszer működését, ezáltal szintén növelik a különböző fertőzések kockázatát. Az ilyen típusú készítmények szedése során ezért a beteg állapotának folyamatos nyomon követése indokolt.

Stressz és immunrendszer


A háttérben meghúzódó elváltozások nélkül is nap, mint nap komoly erőfeszítéseket igényel szervezetünk részéről az immunrendszer normális működésének fenntartása. A nem megfelelő életmód: étrend, kevés alvás és a rendszeres mozgás hiánya mellett a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Sok más magyarázat közül az egyik, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó - kortizol hormon tartós, vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja. A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív fehérje (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére. Az immunrendszer kimerülésének első jelei rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkeznek.

Orvos válaszol

Hunyadi Katalin

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Visszalépés az előző oldalra...