Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.
Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.
Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb és hazánkban is egyre többeket érintő megjelenési formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene – magyarázza dr. Kádár János, immunológus. Az immunrendszer érintettsége kapcsán az asztmát is fontos megemlíteni, melynek kezelésében szintén fontos szerepet játszanak az immunrendszer túlműködését csökkentő készítmények.
A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordul, normálistól eltérő működésével a test saját szöveteit pusztítja el. A terápia elsődleges célja ezért a túlműködés mérséklése, így az egyes betegségek tünetei is jelentősen javíthatók – részletezi az Immunközpont főorvosa. Az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő hölgyek körében, kialakulásuk pontos oka nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek, lupusz, szklerózis multiplex, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.
Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek is előidézhetnek. Az immunrendszer működést csökkentő betegség az AIDS: a HIV fertőzés hatására az immunsejtek elpusztulnak, így a betegség előrehaladtával a szervezet egyre védtelenebbé válik a kórokozókkal szemben. Bizonyos gyógyszerek elnyomják az immunrendszer működését, ezáltal szintén növelik a különböző fertőzések kockázatát. Az ilyen típusú készítmények szedése során ezért a beteg állapotának folyamatos nyomon követése indokolt.
A háttérben meghúzódó elváltozások nélkül is nap, mint nap komoly erőfeszítéseket igényel szervezetünk részéről az immunrendszer normális működésének fenntartása. A nem megfelelő életmód: étrend, kevés alvás és a rendszeres mozgás hiánya mellett a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Sok más magyarázat közül az egyik, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó - kortizol hormon tartós, vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja. A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív fehérje (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére. Az immunrendszer kimerülésének első jelei rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkeznek.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.
Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.