Az immunrendszer betegségei

Az immunrendszer betegségei

Dr. Kádár János Módosítva: 2023.08.10 13:39

Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.

Az immunrendszer betegségei

Az immunrendszer normálistól eltérő működésének következménye immunhiányos állapot gyakoribbá váló fertőzések, allergia, vagy autoimmun betegség is lehet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosának segítségével összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló rendellenességeket.

Ha túlpörög


Az immunrendszer fokozott működésének egyik leggyakoribb és hazánkban is egyre többeket érintő megjelenési formája az allergia. Az allergiás beteg immunrendszere a környezetben található ártalmatlan anyagokat is veszélyesként értelmezi, ezért védekező immunreakciót, „támadást” indít ellene – magyarázza dr. Kádár János, immunológus. Az immunrendszer érintettsége kapcsán az asztmát is fontos megemlíteni, melynek kezelésében szintén fontos szerepet játszanak az immunrendszer túlműködését csökkentő készítmények.

Ha önmaga ellen fordul


A túlműködés másik megjelenési formái az autoimmun betegségek, melyek során az immunrendszer önmaga ellen fordul, normálistól eltérő működésével a test saját szöveteit pusztítja el. A terápia elsődleges célja ezért a túlműködés mérséklése, így az egyes betegségek tünetei is jelentősen javíthatók – részletezi az Immunközpont főorvosa. Az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő hölgyek körében, kialakulásuk pontos oka nem tisztázott, de megfigyelhető a családi halmozódás. Legismertebb formái a sokízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegségek, lupusz, szklerózis multiplex, az autoimmun pajzsmirigybetegségek és az 1-es típusú cukorbetegség.

Ha elégtelenül működik


Immunhiányos állapot genetikai rendellenesség következtében is kialakulhat, de alulműködést bizonyos betegségek, vagy gyógyszerek is előidézhetnek. Az immunrendszer működést csökkentő betegség az AIDS: a HIV fertőzés hatására az immunsejtek elpusztulnak, így a betegség előrehaladtával a szervezet egyre védtelenebbé válik a kórokozókkal szemben. Bizonyos gyógyszerek elnyomják az immunrendszer működését, ezáltal szintén növelik a különböző fertőzések kockázatát. Az ilyen típusú készítmények szedése során ezért a beteg állapotának folyamatos nyomon követése indokolt.

Stressz és immunrendszer


A háttérben meghúzódó elváltozások nélkül is nap, mint nap komoly erőfeszítéseket igényel szervezetünk részéről az immunrendszer normális működésének fenntartása. A nem megfelelő életmód: étrend, kevés alvás és a rendszeres mozgás hiánya mellett a mindennapos stresszhelyzetek is próbára teszik védekező rendszerünket. A stressz immunrendszerre gyakorolt hatását több vizsgálat is alátámasztja. Sok más magyarázat közül az egyik, hogy a stresszhelyzetekben termelődő – és a vészhelyzethez való alkalmazkodásban fontos szerepet játszó - kortizol hormon tartós, vagy túlzott mértékű terhelés esetén az immunrendszer működését gátolja. A fokozott stresszterhelés vérvizsgálattal is igazolható. A C-reaktív fehérje (CRP) az akut gyulladásos folyamatokban megjelenő fehérje, jól és könnyen mérhető. A folyamat kezdetekor szintje hamar megemelkedik, a gyulladás múltával gyorsan csökken, így segítségével könnyen lehet következtetni az immunrendszer működésére, vagy akár a szervezetet érő pszichoszociális stressz mértékére. Az immunrendszer kimerülésének első jelei rendszerint a betegségek iránti fogékonyság növekedésében jelentkeznek.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Nő! /Doktor Úr!
A Párom lábszárán először csak barna pigment foltok jelentek meg, majd kb. 1/2 év múlva ezek a foltok inkább piros kiütésekre hasonlítanak már és szinte az egész lábszárát befedik. Valamint a vádliján egybefüggő lilás "bevérzésnek" tűnő folt is megjelent. Azt mondja nem fáj neki, és ezért nem is nagyon foglalkozik vele. Engem annál inkább aggaszt, hogy valami nagy baj lehet a háttérben. Ön szerint jogos e az aggodalmam, és ha igen első körben milyen orvoshoz kellene fordulni? Nagyon várom a válaszát.
Üdvözlettel

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Szabó Gabriella,

Lehet tovább is vizsgálni, de minden bizonnyal nincs elég nagy baj ahhoz, hogy agresszív immunológiai beavatkozások történjenek. További "rásegítő" probálkozásokat azonban megbeszélhetünk.

Tisztelettel,

Kádár János dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Nagytudású

Szinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!

További vélemények

Hírek

T-sejtek: Nobel-díj járt az immunrendszer biztonsági őreinek kutatásáért

T-sejtek: Nobel-díj járt az immunrendszer biztonsági őreinek kutatásáért

Az idei orvosi-élettani Nobel-díjat három tudós kapta, akik feltárták, hogyan különbözteti meg az immunrendszer a barátot az ellenségtől. Ez nagyon fontos lépés lehet az autoimmun betegségek megelőzéséhez, illetve, ha már kialakulhat, kezeléséhez. Dr. Kádár János, az Immunközpont – Prima Medica belgyógyásza, immunológus, infektológus magyarázta el az eredményeket és mutatta be a ma elérhető kezelési lehetőségeket.

Magas a CRP értéke? Ez nem oka, hanem jelzője a gyulladásnak

Magas a CRP értéke? Ez nem oka, hanem jelzője a gyulladásnak

A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szakorvosa beszélt.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK