Immunológia
Honnan tudhatom, hogy gyulladás van a szervezetemben?

Honnan tudhatom, hogy gyulladás van a szervezetemben?

Dr. Kádár János Létrehozva: 2019.07.01 Módosítva: 2021.01.28

A szervezetben kialakult gyulladást számos betegséggel hozzák összefüggésbe. De milyen tünetek jelzik a kialakulását és mit tegyünk, ha arra gyanakszunk, hogy bennünket is érinthet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa adott választ kérdéseinkre.

Mi okozza?

Jelek, hogy gyulladás van a szervezetünkbenA gyulladás egy fontos jelzőrendszer, ami arra figyelmezteti a szervezetet, hogy a védekezőmechanizmusát kapcsolja be. Hatására több kisebb alrendszer lép működésbe a szervezetben, például gyulladáscsökkentő anyagok, ellenanyagok kezdenek termelődni. A gyulladást tehát az immunrendszer aktivizálódása váltja ki.

„Az immunrendszer aktivizálódása során védekező folyamatok indulnak be az „idegen” ellen, legyen a reakció hasznos vagy biológiailag célszerűtlen, legyen az „idegen” egy behatoló kórokozó vagy akár egy megváltozott saját sejt. Az ilyenkor beinduló folyamatok sokrétűek, érintett az alvadási rendszer, a vérképzés, a sejt-ölés és sejteltakarítás, a beinduló tanulási folyamatok összessége, és így tovább, leegyszerűsítve gyulladásos folyamatról beszélünk.”

Jó vagy rossz a gyulladás?

A szervezet tulajdonképpen védekezik egy kórokozó ellen, így a gyulladás a gyógyulást szolgálja. Ez a mechanizmus lép életbe valamilyen sérülés elhárítása során is. Bizonyos esetekben azonban a gyulladás lehet káros is az egészségre, ez történik autoimmun betegségek esetén, amikor téves immunműködés miatt a saját sejtjeit pusztítja el a szervezet – biológiailag célszerűtlen reakcióról beszélünk.

Milyen tünetekből ismerhetjük fel?

CRP laborvozsgálat segíthet kideríteni mi okozza a gyulladástA szervezetben gyulladásra utal a tartós láz, az érintett terület duzzanata, fájdalma. A gyulladás során különböző fehérjék szaporodnak fel a vérben, ezt lehet laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatni. Fontos adat még a vérsejt-süllyedési érték is, ám ez a gyulladás lezajlását követően is, még hetekig magas maradhat.

„A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre. A gyulladás helyéről önmagában a magas CRP érték semmit nem árul el, ezért a laboreredmény önmagában nem, csak a többi vizsgálati lelettel és a beteg panaszaival összevetve ad iránymutatást a diagnózishoz.”

Hogyan kezelhető?

Ha a vérvétel a szervezetben gyulladást mutat, akkor meg kell keresni a kiváltó okát, majd ennek megfelelően kezelni. Ha a gyulladás a gyógyulást segíti, akkor nem szabad gyógyszerekkel mindenáron elnyomni, ha viszont szükség van rá (pl. ha olyan mértékű, hogy önmagában is veszélyeztető mértékű és kárt okozhat), akkor gyulladáscsökkentőkkel lehet mérsékelni. Autoimmun betegség esetén viszont kifejezetten fontos a gyulladás mérséklése, ilyenkor az immunrendszer működését elnyomó készítmények szedésére is szükség lehet.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés  kezelésére:

Immunközpont

Árlista

 +36 (70) 617 3627 

Téma szakértője

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Izület
y Ankylosing Spondylitis-re gyanakszik, de igazából nem világosított fel, hogy ha HLA-B27 pozitív lesz, és az MR is sacroiliitis-t mutat majd ki, akkor mennyi az esélye annak, hogy autoimmun Ankylosing Spondylitis/Bechterew kór/Reaktív arthritis áll fent nálam? Elmondhatatlanul ideges vagyok.

Köszönöm válaszát.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

A Sjögren-szindróma elsősorban 40 év feletti hölgyek körében fordul elő. Kutatók megfigyelték, hogy ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor van, hogy súlyosabb betegséget jelez. Az autoimmun kórkép tüneteiről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat