A szervezetben kialakult gyulladást számos betegséggel hozzák összefüggésbe. De milyen tünetek jelzik a kialakulását és mit tegyünk, ha arra gyanakszunk, hogy bennünket is érinthet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa adott választ kérdéseinkre.
A gyulladás egy fontos jelzőrendszer, ami arra figyelmezteti a szervezetet, hogy a védekezőmechanizmusát kapcsolja be. Hatására több kisebb alrendszer lép működésbe a szervezetben, például gyulladáscsökkentő anyagok, ellenanyagok kezdenek termelődni. A gyulladást tehát az immunrendszer aktivizálódása váltja ki.
„Az immunrendszer aktivizálódása során védekező folyamatok indulnak be az „idegen” ellen, legyen a reakció hasznos vagy biológiailag célszerűtlen, legyen az „idegen” egy behatoló kórokozó vagy akár egy megváltozott saját sejt. Az ilyenkor beinduló folyamatok sokrétűek, érintett az alvadási rendszer, a vérképzés, a sejt-ölés és sejteltakarítás, a beinduló tanulási folyamatok összessége, és így tovább, leegyszerűsítve gyulladásos folyamatról beszélünk.”
A szervezet tulajdonképpen védekezik egy kórokozó ellen, így a gyulladás a gyógyulást szolgálja. Ez a mechanizmus lép életbe valamilyen sérülés elhárítása során is. Bizonyos esetekben azonban a gyulladás lehet káros is az egészségre, ez történik autoimmun betegségek esetén, amikor téves immunműködés miatt a saját sejtjeit pusztítja el a szervezet – biológiailag célszerűtlen reakcióról beszélünk.
A szervezetben gyulladásra utal a tartós láz, az érintett terület duzzanata, fájdalma. A gyulladás során különböző fehérjék szaporodnak fel a vérben, ezt lehet laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatni. Fontos adat még a vérsejt-süllyedési érték is, ám ez a gyulladás lezajlását követően is, még hetekig magas maradhat.
„A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre. A gyulladás helyéről önmagában a magas CRP érték semmit nem árul el, ezért a laboreredmény önmagában nem, csak a többi vizsgálati lelettel és a beteg panaszaival összevetve ad iránymutatást a diagnózishoz.”
Ha a vérvétel a szervezetben gyulladást mutat, akkor meg kell keresni a kiváltó okát, majd ennek megfelelően kezelni. Ha a gyulladás a gyógyulást segíti, akkor nem szabad gyógyszerekkel mindenáron elnyomni, ha viszont szükség van rá (pl. ha olyan mértékű, hogy önmagában is veszélyeztető mértékű és kárt okozhat), akkor gyulladáscsökkentőkkel lehet mérsékelni. Autoimmun betegség esetén viszont kifejezetten fontos a gyulladás mérséklése, ilyenkor az immunrendszer működését elnyomó készítmények szedésére is szükség lehet.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kezelésére: |
ImmunközpontÁrlista+36 (70) 617 3627 |
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.
A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.