Immunológia
Polymyalgia rheumatica – milyen vérkép eltérések jelzik a betegséget?

Polymyalgia rheumatica – milyen vérkép eltérések jelzik a betegséget?

Dr. Kádár János Létrehozva: 2020.02.04 Módosítva: 2020.02.24

A betegséget a jellegzetes fájdalom mellett a gyulladásos laboreltérések alapján lehet diagnosztizálni. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy polymyalgia rheumatica (PMR) gyanúja esetén milyen vérkép eltérésekre kell figyelni.

Kiket érint a PMR?

A PMR első orvosi esetleírása 1888-ban jelent meg, a betegség mai elnevezését 1957-ben írták le először. A polymyalgia rheumatica elsősorban 50 év felettiek körében fordul elő, nőknél gyakrabban alakul ki. A betegségre való hajlamot növeli bizonyos gének és génvariációk megléte. Kialakulásában szerepet játszhatnak vírusfertőzések, ám konkrét korokozót nem azonosítottak, ami egyértelműen köthető lenne a megjelenéséhez.

A polymyalgia rheumatica tünetei

  • Polymyalgia rheumatica tünete a reggeli merevség.Reumás sokizom fájdalom néven is ismert a betegség, pedig valójában nem az izmok, hanem az izmok közötti tasakok gyulladása okozza a tünetek megjelenését.
  • A vállöv, a nyak és a medenceöv területén jelentkezik a kétoldali izomlázhoz hasonló fájdalom, mely pihenésre erősödik, mozgásra javul.
  • A PMR gyakran az éjszakai pihenést is zavarja, reggel a legintenzívebb, ébredés után időre van szüksége a betegeknek, hogy végtagjaik merevsége javuljon.
  • A fájdalom mellett egyéb panaszok – enyhe hőemelkedés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, fogyás - is jelentkezhetnek.
  • A PMR gyakran társul óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben a nyaki verőér vagy a szemet ellátó erek gyulladása jön létre. Az erek gyulladása olyan súlyos lehet, hogy még a látást is veszélyezteti. A meglévő „izomfájdalom” mellett látászavar, enyhe agyi keringési zavar (TIA), erős fejfájás jelentkezhet.

A PMR kivizsgálása

Nem könnyű a diagnózis, mert sok az általános, szokványos panasz. A betegek rendszerint sokára kerülnek orvoshoz. A kezdeti tünetek alapján felmerül az érintett korosztály körében előforduló egyéb gyakori gyulladásos (pl. rheumatoid arthritis) és nem gyulladásos (pl. fibromyalgia) reumatológiai betegségek gyanúja.

 

A kivizsgálás során ki kell zárni az anyagcsere betegségek, pajzsmirigy problémák és rosszindulatú kórképek lehetőségét is. Az egyéb betegségek kizárására, az izmok és ízületek állapotát felmérő fizikális vizsgálat mellett a kivizsgálás során szükség van ultrahang vizsgálatra (kimutatja a váll- és csípőgyulladást), és MRI vizsgálatra is sor kerülhet. A diagnózishoz a tünetek megléte mellett a vérkép eltérések nyújtanak fontos információt.

Polymyalgia rheumatica vérkép eltérések

Polymyalgia rheumatica vérkép eltérések jelentése.A PMR az egész szervezetet érintő gyulladásos megbetegedés. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a szisztémás gyulladást jelző CRP szint vizsgálata. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre.

 

A CRP normál tartomány a nőkben kevesebb, mint 4,6 mg/l, férfiakban kevesebb, mint 5,2 mg/l. Mindig az adott labor referenciaértékei az irányadók, a leleteken minden esetben feltüntetik az ott használt normál tartományt és jelzik az attól való eltérést.

 

Egy másik fontos laboratóriumi adat a We, vagyis vörösvérsejt-süllyedés értéke. Ez az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét adja meg. Normál értéke férfiak esetében, 50 éves kor alatt: 15 mm/óra alatt, 50 év felett: 20 mm/óra alatt. 50 év alatti nőknél: 20 mm/óra alatt, 50 év felett: 30 mm/óra alatt. Gyulladást a normál értéknél magasabb süllyedés érték jelez.

 

A polymyalgia rheumatica vérkép eltéréseknél a szisztémás gyulladást egyéb, a véralvadásban szerepet játszó (fibrinogén) és a szervezet vassal való telítettségét megmutató (ferritin), trombózis hajlamot jelző és vérszegénységre utaló laboreltérések is jelezhetik. Enyhén emelkedettek lehetnek a májenzimek, a transzaminázok és az alkalikus foszfatáz.

A PMR diagnózisa és kezelése

Polymyalgia rheumatica kizárólag a vérkép eltérések alapján nem diagnosztizálható. Ehhez három kritériumnak kell teljesülnie: - legalább 50 éves beteg - újonnan kezdődő, kétoldali vállfájdalom - kórosan emelkedett CRP és We értékek Emellett fontos tünet a reggeli merevség, a csípőfájdalom, az ultrahang vizsgálat eredménye. Ezek alapján lehet meghatározni a PMR diagnózisát.

 

A kórkép diagnózisa sokszor kizárásos, és a gyulladásgátló kezelés eleinte csak próbaként kerül bevezetésre. A szteroid terápia hatására a laboreredmények rendszerint rövid időn belül jelentősen javulnak. A kezelés során fontos figyelembe venni a beteg életkorát és az adagolást úgy beállítani, hogy a gyógyulás mellett a mellékhatások szempontjából veszélyeztetettebb idősebb korosztály elkerülje.

 

A kezelés minden esetben személyre szabottan történik, és attól is nagymértékben függ, hogy a PMR társul-e óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben ugyanis nagyobb dózisú szteroid kezelésre van szükség és a gyógyulás is elhúzódhat. A gyulladást jelző vérkép eltérések rendszerint néhány héten belül jelentősen javulnak, a tünetek megszűnése hosszabb időt – akár 1- 1,5 évet - vehet igénybe. Ez idő alatt előfordulhat a tünetek fellángolása, ilyen esetben a gyógykezelést módosítani kell.

Téma szakértője

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Izület
y Ankylosing Spondylitis-re gyanakszik, de igazából nem világosított fel, hogy ha HLA-B27 pozitív lesz, és az MR is sacroiliitis-t mutat majd ki, akkor mennyi az esélye annak, hogy autoimmun Ankylosing Spondylitis/Bechterew kór/Reaktív arthritis áll fent nálam? Elmondhatatlanul ideges vagyok.

Köszönöm válaszát.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Mi a különbség a szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegség között?

Megkülönböztetünk szervspecifikus és szisztémás autoimmun betegségeket. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmagyarázta, hogy milyen tünetek utalhatnak rá, és melyik pontosan mit jelent.

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Miért gyakoribbak nők körében az autoimmun betegségek?

Autoimmun betegségnek nevezzük, ha az immunrendszer a beteg saját szervezetét támadja meg. Az autoimmun betegségeknek több típusa létezik, ezek eltérő tüneteket okozhatnak, ám közös vonásuk, hogy többségében, mintegy 75%-ban nőket érintenek. Ennek okairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica Egészséghálózat