Immunológia
Polymyalgia rheumatica – milyen vérkép eltérések jelzik a betegséget?

Polymyalgia rheumatica – milyen vérkép eltérések jelzik a betegséget?

Dr. Kádár János Létrehozva: 2020.02.04 Módosítva: 2020.02.24

A betegséget a jellegzetes fájdalom mellett a gyulladásos laboreltérések alapján lehet diagnosztizálni. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy polymyalgia rheumatica (PMR) gyanúja esetén milyen vérkép eltérésekre kell figyelni.

Kiket érint a PMR?

A PMR első orvosi esetleírása 1888-ban jelent meg, a betegség mai elnevezését 1957-ben írták le először. A polymyalgia rheumatica elsősorban 50 év felettiek körében fordul elő, nőknél gyakrabban alakul ki. A betegségre való hajlamot növeli bizonyos gének és génvariációk megléte. Kialakulásában szerepet játszhatnak vírusfertőzések, ám konkrét korokozót nem azonosítottak, ami egyértelműen köthető lenne a megjelenéséhez.

A polymyalgia rheumatica tünetei

  • Polymyalgia rheumatica tünete a reggeli merevség.Reumás sokizom fájdalom néven is ismert a betegség, pedig valójában nem az izmok, hanem az izmok közötti tasakok gyulladása okozza a tünetek megjelenését.
  • A vállöv, a nyak és a medenceöv területén jelentkezik a kétoldali izomlázhoz hasonló fájdalom, mely pihenésre erősödik, mozgásra javul.
  • A PMR gyakran az éjszakai pihenést is zavarja, reggel a legintenzívebb, ébredés után időre van szüksége a betegeknek, hogy végtagjaik merevsége javuljon.
  • A fájdalom mellett egyéb panaszok – enyhe hőemelkedés, fáradtság, rossz közérzet, étvágytalanság, fogyás - is jelentkezhetnek.
  • A PMR gyakran társul óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben a nyaki verőér vagy a szemet ellátó erek gyulladása jön létre. Az erek gyulladása olyan súlyos lehet, hogy még a látást is veszélyezteti. A meglévő „izomfájdalom” mellett látászavar, enyhe agyi keringési zavar (TIA), erős fejfájás jelentkezhet.

A PMR kivizsgálása

Nem könnyű a diagnózis, mert sok az általános, szokványos panasz. A betegek rendszerint sokára kerülnek orvoshoz. A kezdeti tünetek alapján felmerül az érintett korosztály körében előforduló egyéb gyakori gyulladásos (pl. rheumatoid arthritis) és nem gyulladásos (pl. fibromyalgia) reumatológiai betegségek gyanúja.

 

A kivizsgálás során ki kell zárni az anyagcsere betegségek, pajzsmirigy problémák és rosszindulatú kórképek lehetőségét is. Az egyéb betegségek kizárására, az izmok és ízületek állapotát felmérő fizikális vizsgálat mellett a kivizsgálás során szükség van ultrahang vizsgálatra (kimutatja a váll- és csípőgyulladást), és MRI vizsgálatra is sor kerülhet. A diagnózishoz a tünetek megléte mellett a vérkép eltérések nyújtanak fontos információt.

Polymyalgia rheumatica vérkép eltérések

Polymyalgia rheumatica vérkép eltérések jelentése.A PMR az egész szervezetet érintő gyulladásos megbetegedés. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a szisztémás gyulladást jelző CRP szint vizsgálata. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre.

 

A CRP normál tartomány a nőkben kevesebb, mint 4,6 mg/l, férfiakban kevesebb, mint 5,2 mg/l. Mindig az adott labor referenciaértékei az irányadók, a leleteken minden esetben feltüntetik az ott használt normál tartományt és jelzik az attól való eltérést.

 

Egy másik fontos laboratóriumi adat a We, vagyis vörösvérsejt-süllyedés értéke. Ez az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét adja meg. Normál értéke férfiak esetében, 50 éves kor alatt: 15 mm/óra alatt, 50 év felett: 20 mm/óra alatt. 50 év alatti nőknél: 20 mm/óra alatt, 50 év felett: 30 mm/óra alatt. Gyulladást a normál értéknél magasabb süllyedés érték jelez.

 

A polymyalgia rheumatica vérkép eltéréseknél a szisztémás gyulladást egyéb, a véralvadásban szerepet játszó (fibrinogén) és a szervezet vassal való telítettségét megmutató (ferritin), trombózis hajlamot jelző és vérszegénységre utaló laboreltérések is jelezhetik. Enyhén emelkedettek lehetnek a májenzimek, a transzaminázok és az alkalikus foszfatáz.

A PMR diagnózisa és kezelése

Polymyalgia rheumatica kizárólag a vérkép eltérések alapján nem diagnosztizálható. Ehhez három kritériumnak kell teljesülnie: - legalább 50 éves beteg - újonnan kezdődő, kétoldali vállfájdalom - kórosan emelkedett CRP és We értékek Emellett fontos tünet a reggeli merevség, a csípőfájdalom, az ultrahang vizsgálat eredménye. Ezek alapján lehet meghatározni a PMR diagnózisát.

 

A kórkép diagnózisa sokszor kizárásos, és a gyulladásgátló kezelés eleinte csak próbaként kerül bevezetésre. A szteroid terápia hatására a laboreredmények rendszerint rövid időn belül jelentősen javulnak. A kezelés során fontos figyelembe venni a beteg életkorát és az adagolást úgy beállítani, hogy a gyógyulás mellett a mellékhatások szempontjából veszélyeztetettebb idősebb korosztály elkerülje.

 

A kezelés minden esetben személyre szabottan történik, és attól is nagymértékben függ, hogy a PMR társul-e óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben ugyanis nagyobb dózisú szteroid kezelésre van szükség és a gyógyulás is elhúzódhat. A gyulladást jelző vérkép eltérések rendszerint néhány héten belül jelentősen javulnak, a tünetek megszűnése hosszabb időt – akár 1- 1,5 évet - vehet igénybe. Ez idő alatt előfordulhat a tünetek fellángolása, ilyen esetben a gyógykezelést módosítani kell.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Infektológiai-fertőzéses betegségek
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Bizonytalan eredetű ízületi fájdalmak
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
  • Rendelési helyszín:

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

A lupus tünetei – 5 gyakori panasz

A lupus tünetei – 5 gyakori panasz

A teljes nevén szisztémás lupus erythematosus, vagy rövidítve SLE betegség tünetei szerteágazóak lehetnek. A diagnózist nehezíti, hogy még az egyes betegek panaszai is gyakran igen különbözőek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát arról kérdeztük, mikor gyanakodjunk és forduljunk orvoshoz, melyek lehetnek a lupus tünetei.

Ezek a leggyakoribb autoimmun betegségek

Ezek a leggyakoribb autoimmun betegségek

Téves immunválasz miatt a szervezet önmagát támadja meg – röviden így lehet összefoglalni az autoimmun betegségek lényegét. Kialakulásuk lehetséges okairól és leggyakoribb típusairól dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport