A betegséget a jellegzetes fájdalom mellett a gyulladásos laboreltérések alapján lehet diagnosztizálni. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy polymyalgia rheumatica (PMR) gyanúja esetén milyen vérkép eltérésekre kell figyelni.
A PMR első orvosi esetleírása 1888-ban jelent meg, a betegség mai elnevezését 1957-ben írták le először. A polymyalgia rheumatica elsősorban 50 év felettiek körében fordul elő, nőknél gyakrabban alakul ki. A betegségre való hajlamot növeli bizonyos gének és génvariációk megléte. Kialakulásában szerepet játszhatnak vírusfertőzések, ám konkrét korokozót nem azonosítottak, ami egyértelműen köthető lenne a megjelenéséhez.
Nem könnyű a diagnózis, mert sok az általános, szokványos panasz. A betegek rendszerint sokára kerülnek orvoshoz. A kezdeti tünetek alapján felmerül az érintett korosztály körében előforduló egyéb gyakori gyulladásos (pl. rheumatoid arthritis) és nem gyulladásos (pl. fibromyalgia) reumatológiai betegségek gyanúja.
A kivizsgálás során ki kell zárni az anyagcsere betegségek, pajzsmirigy problémák és rosszindulatú kórképek lehetőségét is. Az egyéb betegségek kizárására, az izmok és ízületek állapotát felmérő fizikális vizsgálat mellett a kivizsgálás során szükség van ultrahang vizsgálatra (kimutatja a váll- és csípőgyulladást), és MRI vizsgálatra is sor kerülhet. A diagnózishoz a tünetek megléte mellett a vérkép eltérések nyújtanak fontos információt.
A PMR az egész szervezetet érintő gyulladásos megbetegedés. A diagnózishoz ezért elengedhetetlen a szisztémás gyulladást jelző CRP szint vizsgálata. A CRP (C-reaktív protein) egy olyan fehérje, amely a szervezetben zajló gyulladás esetén a májban termelődik, és segíti a fehérvérsejtek egy típusának működését. A fehérvérsejtekről tudjuk, hogy fontos szerepet játszanak a fertőzések leküzdésében, a kórokozók semlegesítésében. A CRP szint emelkedése tehát arra utal, hogy a szervezetben valahol egy ilyen „küzdelem” zajlik, gyulladás jött létre.
A CRP normál tartomány a nőkben kevesebb, mint 4,6 mg/l, férfiakban kevesebb, mint 5,2 mg/l. Mindig az adott labor referenciaértékei az irányadók, a leleteken minden esetben feltüntetik az ott használt normál tartományt és jelzik az attól való eltérést.
Egy másik fontos laboratóriumi adat a We, vagyis vörösvérsejt-süllyedés értéke. Ez az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét adja meg. Normál értéke férfiak esetében, 50 éves kor alatt: 15 mm/óra alatt, 50 év felett: 20 mm/óra alatt. 50 év alatti nőknél: 20 mm/óra alatt, 50 év felett: 30 mm/óra alatt. Gyulladást a normál értéknél magasabb süllyedés érték jelez.
A polymyalgia rheumatica vérkép eltéréseknél a szisztémás gyulladást egyéb, a véralvadásban szerepet játszó (fibrinogén) és a szervezet vassal való telítettségét megmutató (ferritin), trombózis hajlamot jelző és vérszegénységre utaló laboreltérések is jelezhetik. Enyhén emelkedettek lehetnek a májenzimek, a transzaminázok és az alkalikus foszfatáz.
Polymyalgia rheumatica kizárólag a vérkép eltérések alapján nem diagnosztizálható. Ehhez három kritériumnak kell teljesülnie: - legalább 50 éves beteg - újonnan kezdődő, kétoldali vállfájdalom - kórosan emelkedett CRP és We értékek Emellett fontos tünet a reggeli merevség, a csípőfájdalom, az ultrahang vizsgálat eredménye. Ezek alapján lehet meghatározni a PMR diagnózisát.
A kórkép diagnózisa sokszor kizárásos, és a gyulladásgátló kezelés eleinte csak próbaként kerül bevezetésre. A szteroid terápia hatására a laboreredmények rendszerint rövid időn belül jelentősen javulnak. A kezelés során fontos figyelembe venni a beteg életkorát és az adagolást úgy beállítani, hogy a gyógyulás mellett a mellékhatások szempontjából veszélyeztetettebb idősebb korosztály elkerülje.
A kezelés minden esetben személyre szabottan történik, és attól is nagymértékben függ, hogy a PMR társul-e óriássejtes arteritisszel. Ilyen esetben ugyanis nagyobb dózisú szteroid kezelésre van szükség és a gyógyulás is elhúzódhat. A gyulladást jelző vérkép eltérések rendszerint néhány héten belül jelentősen javulnak, a tünetek megszűnése hosszabb időt – akár 1- 1,5 évet - vehet igénybe. Ez idő alatt előfordulhat a tünetek fellángolása, ilyen esetben a gyógykezelést módosítani kell.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Aki rendszeresen fáradtnak, kimerültnek, kedvetlennek érzi magát, meglassult, nagy az alvásigénye, száraz a bőre, hullik a haja, esetleg hízik/nem tud fogyni, hiába figyel az étkezésére, székrekedésre hajlamos annak lehet, hogy Hashimoto-betegség miatt kialakult pajzsmirigy alulműködése van. Jó hír, hogy szakorvosi vizsgálattal ez könnyen felderíthető, a betegség tünetei pedig gyógyszeres kezeléssel és egészséges életmóddal jelentős mértékben enyhíthetők vagy megszüntethetők – magyarázza dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont munkatársa.
A nyári melegben gyakran kipirulunk, ha azonban ez az állapot tartóssá válik, fényérzékenység és ízületi fájdalmak is jelentkeznek, az már autoimmun betegséget is jelezhet. A lupusz sajátossága, hogy sokszor alattomosan és hétköznapi panaszokkal jelentkezik, melyek ráadásul több más, gyakori kórkép jelei is lehetnek. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegség a szó klasszikus értelmében véve nem gyógyítható, de idejében megkezdett kezeléssel az állapotromlás és a szövődmények megelőzhetők.
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
A felújítás ideje alatt a rendelők zavartalanul működnek!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok