Immunológia

Ismétlődő vetélések – miért fontos az immunológiai kivizsgálás?

A gyermekáldás elé néző párok gyakori félelme a kritikus 12. hét, sokan eddig az időpontig nem is tudatják a hírt környezetükkel. A magzat elvesztésétől való félelem sajnos nem alaptalan, a 6. és 12. hét között bekövetkező spontán vetélés természetes és mesterséges úton létrejött terhesség esetében is előfordulhat. Ha valakinél ez bekövetkezik, javasolt az immunológiai kivizsgálás, mert a háttérben immunológiai okok is lehetnek.

A vetélés okai

A visszatérő, spontán habituális vetélés során a magzat beágyazódik, de a fejlődése az említett időszakban megáll, és vagy spontán kilökődik, vagy elhal. Ilyen esetben fontos kizárni genetikai, endokrinológiai, anatómiai, véralvadási vagy más környezeti tényezőket. Ha ezek során nem mutatkozik olyan eltérés, ami a vetélésre magyarázatot adhat, akkor vizsgálni kell az immunológiai okokat is – mondja dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Immunológiai szempontból el kell különíteni az autoimmun és az alloimmun vetéléseket, az okok feltérképezése során mindkettőt vizsgálni kell.

Autoimmun betegségek a háttérbenismétlődő vetélés

Bizonyos autoimmun betegségek megnehezítik a teherbeesést, illetve a magzat kihordását is. Lupusz esetén például féléves tünetmentes időszak után javasoljuk a teherbeesést, ilyenkor van a legkisebb esély a tünetek fellobbanására és a legkedvezőbb a terhesség kimenetele. A fel nem ismert lisztérzékenység – ami szintén autoimmun betegség – és a nőknél gyakori autoimmun pajzsmirigy-gyulladás is meddőséget okozhat, de a vetélések kockázatát is növeli. Az antifoszfolipid szindrómára sajnos az esetek többségében csak az ismétlődő vetélések hívják fel a figyelmet. A fokozott trombóziskészséggel járó betegség miatt a méhlepény kisereiben keringési zavar alakulhat ki, ami vetéléshez vezethet.

Alloimmun vetélések-az „összeférhetetlenség”

Ha úgy is érezzük, hogy az életben a társunk a tökéletes párunk, előfordulhat, hogy az immunrendszerünk sajnos másként vélekedik ezzel kapcsolatban. A magzatot felerészben apai, az anya számára idegen sejtek alkotják, melyek génállományát az apa határozza meg. A terhesség alatt ezért az anya immunrendszere elnyomja a saját működését, hiszen az „idegen test”, a magzat megtartására törekszik. Ha ez a bonyolult folyamat nem tud tökéletesen végbemenni, mert például az anya immunrendszere túl élénken reagál a partner által is meghatározott magzati sejtekre, akkor a kismama a terhesség korai szakaszában elvetél.

Hogyan segít az immunológus?miben segít az immunológus

Ha ismétlődő vetélések esetén még nem történt immunológiai irányú kivizsgálás, akkor azt javasolt az újabb tervezett teherbeesés előtt elvégeztetni. Az első konzultációra vigyük magunkkal a korábbi leleteinket, az addig elvégzett vizsgálat eredményeit. Az immunológus ezek alapján és a személyes beszélgetést követően további vizsgálatokat kérhet. Vérvizsgálatból fény derülhet például a fel nem ismert autoimmun betegségre, ami adott esetben immunszupresszív (az immunrendszer működését elnyomó) készítményekkel tünetmentessé tehető. A már diagnosztizált autoimmun betegeknek is javasolt immunológussal konzultálni, hiszen már a tervezett terhesség előtt szükség lehet a korábban beállított gyógykezelés módosítására. A vérvizsgálat az alloimmun vetélések okait és a kezelés módját is felfedheti. „Az eredményektől függően kezelésként szóba jöhet, hogy az apai sejtek felhasználásával végzett oltással az anyai immunrendszert megtanítjuk, hogy bizonyos sejteket ne tartson most már idegennek, ill. lehet szó az anyai immunrendszer túlműködését elnyomó immunszupresszióról, melynek segítségével biztosítani tudjuk a magzat kihordását.”

Facebook oldal: Immunközpont

Facebook csoport: autoimmun betegséggel - teljes életet

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt

Bejelentkezés autoimmun betegség kezelésére:

Immunközpont vizitdíjait itt nézheti meg: Árlista

Telefonon az alábbi számon ér el minket: +36 (70) 617 3627 

Email: info@immunkozpont.hu

Orvos válaszol

Hunyadi Katalin

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Visszalépés az előző oldalra...