A sokízületi gyulladás tünetei hasonlítanak a Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi panaszokra. A pontos diagnózis fontos, hogy megfelelő kezelést kapjunk. Arról, hogy hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a két betegséget, dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.
A Lyme-kór a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal fertőzött kullancsok csípésével terjed. Sokan a kullancscsípést nem veszik észre és a jellegzetes kokárdaszerű bőrtünetek sem mindenkinél jelentkeznek, ezért az egyéb panaszok – láz, fejfájás, izomfájdalom - jelentkezése kapcsán nem is gondolnak arra, hogy tüneteik kullancscsípéssel lehetnek összefüggésben.
Ha az orvos a Lyme-kórt a legkorábbi stádiumban tudja diagnosztizálni, akkor antibiotikumokat írhat fel a fertőzés kezelésére, ami gyakran megakadályozhatja a késői stádiumú ízületi gyulladás kialakulását. Ha viszont a Lyme-fertőzés nem kerül idejében felismerésre és elmarad az ilyenkor szükséges kezelés, akkor a betegség elhúzódó panaszokat okozhat.
Hetek, hónapok múlva idegrendszeri, szív- és érrendszert érintő elváltozások és ízületi fájdalmak, gyulladások és duzzanat jelentkezhet. Az ízületi panaszokról ilyen esetben nehéz megállapítani, hogy autoimmun eredetű betegség vagy a Lyme-kór tüneteként jelentkeznek.
A sokízületi gyulladás, másnéven rheumatoid arthritis (RA) és a késői stádiumú Lyme-kór egyaránt okozhat ízületi gyulladást. Mindkét betegségre jellemző tünetek lehetnek a fáradtság, fejfájás, ízületi fájdalom és ízületi duzzanat.
Különbség azonban a két betegség között, hogy a rheumatoid arthritis általában a kéz- és a lábujjaknál okoz fájdalmat, duzzanatot, merevséget, és egyformán érinti az ízületeket a test mindkét oldalán. A Lyme-kór kapcsán kialakuló ízületi gyulladás ezzel szemben ritkán szimmetrikus, és jellemzően az egyik térdben jelentkezik.
Ha a tünetei alapján úgy véli, hogy Lyme-kór vagy RA is állhat a háttérben, orvoshoz kell fordulnia. A beteg kórtörténetének és tüneteinek megismerésével és vérvizsgálat elvégzésével meg lehet állapítani, hogy Lyme-kór vagy RA okozza-e a panaszokat. Ezeken kívül az orvos képalkotó vagy ultrahangos vizsgálatokat rendelhet el az ízületi károsodás korai jeleinek azonosítására.
A Lyme-kór általában kezeléssel megszűnik, bár ez néha évekig is eltarthat. A betegség kezelési lehetőségei attól függenek, hogy egy személy mikor kapja meg a diagnózist. Ha ez a korai stádiumban elmarad és később ízületi gyulladás alakul ki, akkor az orvos hosszabb antibiotikum-kúrával kezelheti a tüneteket. A Lyme-kór miatt kialakult ízületi gyulladás általában reagál a kezelésre, és idővel rendszerint megszűnik. Egyéntől függően azonban előfordulhatnak később ismétlődő Lyme-ízületi gyulladások is.
A sokízületi gyulladás ezzel szemben krónikus betegség, melynek kezeléséhez az immunrendszer működését elnyomó készítmények szedésére van szükség. A hatékony kezeléssel meg lehet fékezni a betegség súlyosbodását és minimalizálni lehet a szervezet károsodását, ám meggyógyítani nem lehet, az autoimmun betegségek gyógymódja jelenleg nem ismert. A korai diagnózis fontos, mert a hosszú ideje fennálló ízületi gyulladás deformálja az ízületeket és ez az elváltozás már nem visszafordítható. A mielőbbi orvosi beavatkozás azonban nemcsak ezért, hanem az ízületeken kívüli, az egész szervezetet érintő szövődmények megelőzése vagy késleltetése miatt is lényeges.
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Az autoimmun ízületi gyulladás olyan krónikus gyulladásos ízületi betegség, amelyben az immunrendszer tévesen a szervezet saját (porc) sejtjeit, szöveteit támadja meg. Ennek következtében tartós gyulladás alakul ki, amelyre olyan tünetek hívhatják fel a figyelmet, mint a duzzanat, ízületi fájdalom és tipikusan a reggeli ízületi merevség. Dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen típusú betegség kezelés nélkül károsíthatja az ízületi porcot és a környező csontokat is.
A kapillármikroszkópos vizsgálat egy fájdalommentes, nem invazív eljárás, amellyel az orvos a körömágy apró hajszálereit, vagyis kapillárisait vizsgálja nagyítás alatt sztereomikroszkóppal. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem egy szűrővizsgálat, jellemzően akkor javasolja az orvos, ha bizonyos tünetek vagy panaszok felvetik a kiserek vagy egy autoimmun kötőszöveti betegség gyanúját. De vajon milyen tünetek utalhatnak ezekre a betegségekre? Válasz a szakorvostól.