Mi a C-reaktív protein, mit mutat a CRP érték?

Mi a C-reaktív protein, mit mutat a CRP érték?

Dr. Kádár János Módosítva: 2020.10.02 09:28

A C-reaktív protein szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy pontosan mit jelent ez, és mire kell figyelni a CRP érték kiértékelése kapcsán.

Magas CRP érték: nem betegséget okoz, hanem jelzi a betegséget

A C-reaktív protein egy olyan fehérje, ami a májban termelődik és innen kerül a keringésbe, így mérhető a CRP érték vérvizsgálattal. A máj akkor kezd C-reaktív protein termelésébe, ha a szervezet valahol gyulladást érzékel, vagyis nem a CRP okozza a betegséget, hanem jelzi a rendellenességet. Ez lehet egy felső légúti fertőzés által okozott akut gyulladás is, de krónikus betegség, például sokízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is.

Mit jelezhet a magas CRP érték?

Fertőzés esetén a CRP értéke pár óra leforgása alatt akár tízszeresére, vagy százszorosára is emelkedhet. Ez az érték a gyógyulás ütemével együtt fokozatosan le is csökken. Krónikus betegségek esetén azonban tartósan magas marad.

 

Hányinger is lehet az emelkedett CRp érték tünete.Az emelkedett CRP értéknek több oka lehet:

- fertőzés

- autoimmun betegségek (például rheumatoid arthritisz)

- daganatos elváltozás.

 

Lényegében minden olyan folyamat, amikor az immunológiai folyamatokban résztvevő sejtek aktivizálódnak. Megfigyelték, hogy a magas CRP egyben a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatát is jelzi.

Mennyi a normál CRP érték?

Az eredmények kiértékelésénél ugyan mindig a vizsgálatot végző laboratórium referenciaértékei az irányadók, de általánosságban elmondható, hogy 10mg/l érték alatt tekintjük a C-reaktív fehérje szintét normális tartományon belül, efelett – akár az 1000mg/l-t is elérheti – magas CRP értékről beszélünk.

Milyen tüneteket okoz?

Valójában nem ez okozza a tüneteket, hanem az aktív gyulladásos folyamat, amelynek során a CRP is magas – a kiváltó októl függően. Krónikusan emelkedett C-reaktív protein mellett az alábbi panaszok jelentkezhetnek:

Izomfájdalom is lehet az emelkedett CRP érték jele.- megmagyarázhatatlan kimerültség, erős fáradtságérzet

- hőemelkedés

- izomfájdalom, gyengeség és merevség

- fejfájás

- hányinger, emésztési zavarok

- álmatlanság

- akaratlan fogyás.

Akut esetben, ha a kiváltó ok például egy bakteriális fertőzés, az érintetteknél intenzívebb panaszok jelentkezhetnek:

- magas láz

- magas pulzus

- verejtékezés, hidegrázás

- nehézlégzés

- szédülés.

Fontos az adatok komplex kiértékelése

Betegként ijesztő egy magas laborérték, magas CRP esetén is könnyen a legrosszabbra gondolhatunk, különösen, ha az internetet hívjuk segítségül a diagnózis megállapításához. Dr. Kádár János ezért óva inti a betegeket attól, hogy kizárólag a CRP értékre hagyatkozva messzemenő következtetéseket vonjanak le a betegségük helyzetéről vagy egészségi állapotukról.

 

A CRP érték hasznos információ, de önmagában nem elegendő adat a diagnózishoz. A CRP érték értelmezése kapcsán azt is figyelembe kell venni, hogy több tényező is befolyásolhatja a mennyiségét a szervezetben.

 

  • A nem-szteroid gyulladáscsökkentők és a koleszterincsökkentők például csökkenthetik a CRP értéket, az ösztrogén tartalmú gyógyszerek viszont megemelhetik.
  • A CRP szint a terhesség során is emelkedik.
  • Krónikus betegeknél figyelni kell arra is, hogy az alapbetegségük elfedheti egy fertőzés miatt emelkedő CRP értéket.
  • Ez fordítva is igaz, a fertőzés során vizsgált magasabb CRP akár egy háttérben meghúzódó krónikus állapot (pl. autoimmun betegség) jele is lehet.

 

Az orvos éppen ezért általában több vizsgálatot is rendel a C-reaktív protein ellenőrzése mellett, így tudja az egyéb tényezőket is mérlegelni. A diagnózis megállapítása előtt pedig szükség lehet a CRP ismételt vizsgálatára, hogy az időközben bekövetkező változást figyelembe véve kapjon átfogó képet az egészségi állapotunkról.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Szakmai tapasztalat

Dr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.

További vélemények

Hírek

3 autoimmun betegség, ami nyáron rosszabbodhat

3 autoimmun betegség, ami nyáron rosszabbodhat

A kánikula mindannyiunk szervezetét megviseli, de az autoimmun betegek különösen kiszolgáltatottak lehetnek ezekben a hetekben. Dr. Kádár János, az Immunközpont immunológusa három olyan immunológiai kórképről beszél, amelyek súlyosbodhatnak a nyári hónapokban.

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK