A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.
Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.
-A Sjögren-szindróma hátterében a külső elválasztású mirigyek autoimmun gyulladása áll, ami a betegek többségénél szem-, száj- és orrszárazságot, hüvelyszárazságot, esetleg a nyálmirigyek fájdalmát és duzzanatát, nyelési és rágási nehézséget okozhat – mondja dr. Kádár János, majd hozzáteszi: a Sjögren-kór körülbelül tízszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A tünetekhez fáradtság és ízületi fájdalmak is társulhatnak, de a Sjögren-kór a vesék, a gyomor-bélrendszer, az erek, a tüdő, a máj, a hasnyálmirigy és a központi idegrendszer működési zavarát is okozhatja. A Sjögren-szindróma felismerését nehezíti, hogy egy összetett szisztémás betegségről van szó, és nem mindig minden tünet van jelen egy időben. A betegség diagnózisának felállításához a hosszabb ideje fennálló szem-és szájtünetek, a nyálmirigyek biopsziával is igazolható érintettsége, valamint speciális immunszerológia vizsgálatokkal igazolható autoantitestek jelenléte (az Anti-Ro-(SSA) vagy Anti-La-(SSB) antitestek) és az ANA (antinukleáris antitest) kimutatása szükséges. A csökkent könnytermelést szemészeti vizsgálat és az ún. Schrimer-teszt igazolhatja, illetve szemészeti mikroszkópos vizsgálattal, valamint festékek alkalmazásával a könny minőségéről is szerezhetünk információt. A betegség egyéb szervi érintettségének feltérképezéséhez általános laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
-A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de jól kontrollálható betegség, ami az orvosi kezelés mellett a beteg részéről is odafigyelést igényel a mindennapok során. Fontos, hogy az érintettek rendszeresen járjanak szemészeti és fogászati vizsgálatra, hogy a szemek és a fogak károsodása időben felismerhető és kezelhető legyen. Lényeges, hogy időszakosan, pl. évente készüljenek szűrővizsgálatok az esetleges belső szervi érintettség időben való felismerésére. A kórkép az évek múltával „kihűl”, már nem aktív, de megmarad a kár: a nyál/nyáktermelés zavara. Ebben a fázisban már nincsen szerepe az immunválasznak, a funkciókárosodások véglegesek – teszi hozzá Kádár doktor.

Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
A kapillármikroszkópos vizsgálat egy fájdalommentes, nem invazív eljárás, amellyel az orvos a körömágy apró hajszálereit, vagyis kapillárisait vizsgálja nagyítás alatt sztereomikroszkóppal. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez nem egy szűrővizsgálat, jellemzően akkor javasolja az orvos, ha bizonyos tünetek vagy panaszok felvetik a kiserek vagy egy autoimmun kötőszöveti betegség gyanúját. De vajon milyen tünetek utalhatnak ezekre a betegségekre? Válasz a szakorvostól.
Immunológiai kivizsgálás akkor indokolt, ha felmerül az immunológiai rendszerbetegség gyanúja. De vajon miből lehet erre következtetni? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa szerint erre utaló tünet lehet például a kimerültség, a gyakori fertőzések, az indokolatlan fogyás, az ízületi fájdalom, a nehezen gyógyuló betegségek. A szakértő arra a kérdésre is válaszolt, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis felállításához.