A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.
Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.
-A Sjögren-szindróma hátterében a külső elválasztású mirigyek autoimmun gyulladása áll, ami a betegek többségénél szem-, száj- és orrszárazságot, hüvelyszárazságot, esetleg a nyálmirigyek fájdalmát és duzzanatát, nyelési és rágási nehézséget okozhat – mondja dr. Kádár János, majd hozzáteszi: a Sjögren-kór körülbelül tízszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A tünetekhez fáradtság és ízületi fájdalmak is társulhatnak, de a Sjögren-kór a vesék, a gyomor-bélrendszer, az erek, a tüdő, a máj, a hasnyálmirigy és a központi idegrendszer működési zavarát is okozhatja. A Sjögren-szindróma felismerését nehezíti, hogy egy összetett szisztémás betegségről van szó, és nem mindig minden tünet van jelen egy időben. A betegség diagnózisának felállításához a hosszabb ideje fennálló szem-és szájtünetek, a nyálmirigyek biopsziával is igazolható érintettsége, valamint speciális immunszerológia vizsgálatokkal igazolható autoantitestek jelenléte (az Anti-Ro-(SSA) vagy Anti-La-(SSB) antitestek) és az ANA (antinukleáris antitest) kimutatása szükséges. A csökkent könnytermelést szemészeti vizsgálat és az ún. Schrimer-teszt igazolhatja, illetve szemészeti mikroszkópos vizsgálattal, valamint festékek alkalmazásával a könny minőségéről is szerezhetünk információt. A betegség egyéb szervi érintettségének feltérképezéséhez általános laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
-A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de jól kontrollálható betegség, ami az orvosi kezelés mellett a beteg részéről is odafigyelést igényel a mindennapok során. Fontos, hogy az érintettek rendszeresen járjanak szemészeti és fogászati vizsgálatra, hogy a szemek és a fogak károsodása időben felismerhető és kezelhető legyen. Lényeges, hogy időszakosan, pl. évente készüljenek szűrővizsgálatok az esetleges belső szervi érintettség időben való felismerésére. A kórkép az évek múltával „kihűl”, már nem aktív, de megmarad a kár: a nyál/nyáktermelés zavara. Ebben a fázisban már nincsen szerepe az immunválasznak, a funkciókárosodások véglegesek – teszi hozzá Kádár doktor.
Rendelés típusa:
További véleményekKellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.
Vajon miért dönt úgy az immunrendszer, hogy a szervezet saját sejtjeit ellenségként ismeri fel, és támadásba lendül ellenük? Ez még az immunológiával foglalkozó szakemberek számára is rejtély, és bár pontos válasszal nem szolgálhatunk, néhány tényezőt sikerült beazonosítani, amelyek az autoimmun betegségek kialakulásában szerepet játszhatnak – fogalmaz dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa.
Az őszi-téli vírusszezonban már-már természetes, hogy a torokfájás egyre gyakrabban talál meg bennünket. Ez a tünet azonban számos betegségben előfordulhat, beleértve a fertőző mononukleózist és a Streptococcus fertőzés okozta torokgyulladást. De honnan tudhatjuk, melyik betegség gyűrt le bennünket? Amint, arra dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakorvosa rámutatott, a két kórkép elkülönítése gyakran még a szakembereknek is fejtörést okoz.