A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.
Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.
-A Sjögren-szindróma hátterében a külső elválasztású mirigyek autoimmun gyulladása áll, ami a betegek többségénél szem-, száj- és orrszárazságot, hüvelyszárazságot, esetleg a nyálmirigyek fájdalmát és duzzanatát, nyelési és rágási nehézséget okozhat – mondja dr. Kádár János, majd hozzáteszi: a Sjögren-kór körülbelül tízszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A tünetekhez fáradtság és ízületi fájdalmak is társulhatnak, de a Sjögren-kór a vesék, a gyomor-bélrendszer, az erek, a tüdő, a máj, a hasnyálmirigy és a központi idegrendszer működési zavarát is okozhatja. A Sjögren-szindróma felismerését nehezíti, hogy egy összetett szisztémás betegségről van szó, és nem mindig minden tünet van jelen egy időben. A betegség diagnózisának felállításához a hosszabb ideje fennálló szem-és szájtünetek, a nyálmirigyek biopsziával is igazolható érintettsége, valamint speciális immunszerológia vizsgálatokkal igazolható autoantitestek jelenléte (az Anti-Ro-(SSA) vagy Anti-La-(SSB) antitestek) és az ANA (antinukleáris antitest) kimutatása szükséges. A csökkent könnytermelést szemészeti vizsgálat és az ún. Schrimer-teszt igazolhatja, illetve szemészeti mikroszkópos vizsgálattal, valamint festékek alkalmazásával a könny minőségéről is szerezhetünk információt. A betegség egyéb szervi érintettségének feltérképezéséhez általános laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
-A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de jól kontrollálható betegség, ami az orvosi kezelés mellett a beteg részéről is odafigyelést igényel a mindennapok során. Fontos, hogy az érintettek rendszeresen járjanak szemészeti és fogászati vizsgálatra, hogy a szemek és a fogak károsodása időben felismerhető és kezelhető legyen. Lényeges, hogy időszakosan, pl. évente készüljenek szűrővizsgálatok az esetleges belső szervi érintettség időben való felismerésére. A kórkép az évek múltával „kihűl”, már nem aktív, de megmarad a kár: a nyál/nyáktermelés zavara. Ebben a fázisban már nincsen szerepe az immunválasznak, a funkciókárosodások véglegesek – teszi hozzá Kádár doktor.

Rendelés típusa:
További véleményekDr. Kádár Jánosnál jártam lupusszal. Kiváló orvos. Empatikus hozzáállása és szakmai tapasztalatai, tudása alapján határozottan ajánlom őt mindazoknak, akik ezzel betegséggel küzdenek.
Immunológiai kivizsgálás akkor indokolt, ha felmerül az immunológiai rendszerbetegség gyanúja. De vajon miből lehet erre következtetni? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont – Prima Medica főorvosa szerint erre utaló tünet lehet például a kimerültség, a gyakori fertőzések, az indokolatlan fogyás, az ízületi fájdalom, a nehezen gyógyuló betegségek. A szakértő arra a kérdésre is válaszolt, milyen vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis felállításához.
A reumás ízületi gyulladás, vagy ahogyan a diagnózisban szerepel, rheumatoid arthritis (RA) egy autoimmun eredetű betegség, amely során a beteg immunrendszere idegenként ismeri fel egyebek mellett a saját ízületet borító porcot. Tünete többnyire a kéz kisízületeiben, a csuklókban, a bokákban és a térdekben kialakuló gyulladás, fájdalom és duzzanat, a mozgáskorlátozottság, bár a betegség más szervekre is kiterjedhet. De vajon van-e más lehetőség a kínzó tünetek enyhítésére, mint a szteroid kezelés? Szabad-e mozogni fájó ízületekkel? A kérdésekre dr. Kiss Csaba PhD, az Immunközpont – Prima Medica reumatológusa adott választ.