A Sjögren-szindróma az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, ami elsősorban a 30-65 év közötti hölgyeket érinti, és az életminőséget jelentősen befolyásoló tünetekkel bír. Dr. Kádár Jánost, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakemberét kérdeztük arról, mire érdemes figyelniük a pácienseknek a hétköznapok során.
Széll Kálmán téri rendelő - 1015 Budapest, Ostrom 16.
-A Sjögren-szindróma hátterében a külső elválasztású mirigyek autoimmun gyulladása áll, ami a betegek többségénél szem-, száj- és orrszárazságot, hüvelyszárazságot, esetleg a nyálmirigyek fájdalmát és duzzanatát, nyelési és rágási nehézséget okozhat – mondja dr. Kádár János, majd hozzáteszi: a Sjögren-kór körülbelül tízszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A tünetekhez fáradtság és ízületi fájdalmak is társulhatnak, de a Sjögren-kór a vesék, a gyomor-bélrendszer, az erek, a tüdő, a máj, a hasnyálmirigy és a központi idegrendszer működési zavarát is okozhatja. A Sjögren-szindróma felismerését nehezíti, hogy egy összetett szisztémás betegségről van szó, és nem mindig minden tünet van jelen egy időben. A betegség diagnózisának felállításához a hosszabb ideje fennálló szem-és szájtünetek, a nyálmirigyek biopsziával is igazolható érintettsége, valamint speciális immunszerológia vizsgálatokkal igazolható autoantitestek jelenléte (az Anti-Ro-(SSA) vagy Anti-La-(SSB) antitestek) és az ANA (antinukleáris antitest) kimutatása szükséges. A csökkent könnytermelést szemészeti vizsgálat és az ún. Schrimer-teszt igazolhatja, illetve szemészeti mikroszkópos vizsgálattal, valamint festékek alkalmazásával a könny minőségéről is szerezhetünk információt. A betegség egyéb szervi érintettségének feltérképezéséhez általános laboratóriumi vizsgálatok szükségesek.
-A Sjögren-szindróma jelenleg nem gyógyítható, de jól kontrollálható betegség, ami az orvosi kezelés mellett a beteg részéről is odafigyelést igényel a mindennapok során. Fontos, hogy az érintettek rendszeresen járjanak szemészeti és fogászati vizsgálatra, hogy a szemek és a fogak károsodása időben felismerhető és kezelhető legyen. Lényeges, hogy időszakosan, pl. évente készüljenek szűrővizsgálatok az esetleges belső szervi érintettség időben való felismerésére. A kórkép az évek múltával „kihűl”, már nem aktív, de megmarad a kár: a nyál/nyáktermelés zavara. Ebben a fázisban már nincsen szerepe az immunválasznak, a funkciókárosodások véglegesek – teszi hozzá Kádár doktor.
Rendelés típusa:
További véleményekSzinte nincs várakozási idő, az immonológus főorvos kedves, figyelmes, nagytudású, a recepciósok is segítőkészek. Köszönöm!
A szervezetben zajló gyulladás akár szerteágazó, látszólag nem összefüggő tüneteket is okozhat. A folyamat egyik jelző értéke a laborleletekben látható CRP-szint, amelynek jelentéséről, a magas CRP mögött álló lehetséges okokról dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus.
A polymyalgia rheumatica (PMR) egy gyulladásos mozgásszervi betegség, amely az 50-60 év feletti korosztályban a második leggyakoribb ilyen jellegű kórkép, a rheumatoid arthritis (RA) után. A PMR-re jellemző a vállak, a csípő és a kar erős fájdalma, amit reggeli merevség kísér, és a betegséghez általában az egész szervezetre kiterjedő heves gyulladás társul. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyásza, immunológus, infektológus szerint súlyosabb esetben az érintettek kifejezett „nagybeteg” benyomását keltik, de megfelelő kezeléssel a tünetek nagyon jól enyhíthetők, akár teljesen megszüntethetők.