Immunológia
Vasculitis – autoimmun eredetű is lehet

Vasculitis – autoimmun eredetű is lehet

Dr. Kádár János Létrehozva: 2020.07.30 Módosítva: 2020.08.06

A vasculitis, másnéven az erek gyulladásos megbetegedése legtöbbször az egész szervezetet érinti. Jellemzően gyakran érintett a bőr, a vese, de bármelyik szervben kialakulhat. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegségnek több oka lehet, gyakran más autoimmun kórképekkel együtt jelentkezik.

Miért veszélyes az erek gyulladása?

A vasculitis következtében az érfalban és az érfal körül gyulladás alakul ki, az immunológiailag aktív sejtek az erek körül felszaporodnak, gyulladásra jellemző anyagokat termelnek – ezeknek helyi és távoli károsító hatásuk lehet. Helyileg az érfal megvastagszik, elveszti rugalmasságát és az erek belső átmérője beszűkül. Ez jelentősen rontja a vérkeringést, az érintett szervek, szövetek vérellátását. Mindez együttesen az adott szerv egyre romló működéséhez, szövetpusztuláshoz vezethet.

Milyen tüneteket okoz a vasculitis?

A vasculitis tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, több típusa is létezik. Ezek közt van olyan, amely érinthet csak egy szervet, de olyan is, mely egy időben több szervet. A tünetei ennek megfelelően elég szerteágazóak lehetnek. Általános, a szervezet egészét érintő tünetek:

- láz, fejfájás, levertség, fáradtságérzet, étvágytalanság, fogyás, hasfájás, éjszakai izzadás, bőrkiütések, zsibbadás és veseproblémák.

A helyileg jelentkező tünetek az érintett erek elhelyezkedésétől függenek. Előfordulhat többek közt: - orrvérzés, véres köpet, látásromlás, véres széklet, bevérzések a bőrön, ízületi- és izomfájdalom.

A vasculitis oka

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, helyesebben többféle ok is feltételezhető. Megjelenésében szerepet játszhat az öröklődés, de autoimmun folyamatok is állhatnak a háttérben. Az autoimmun betegségek azért alakulnak ki, mert az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit idegenként ismeri fel és ellenanyagot termel ellene.

 

Olyan is előfordul, hogy a szervezet felismerése helyes, az ellenanyagtermelés helyénvaló, csak a szervezet ezektől az ellenanyagokkal beborított bombáktól nehezen tud megszabadulni és az „ártatlan” kiserekben akadnak el, szűrődnek ki ezek a gyulladáskeltő komplexek. A szervezet tehát saját magát támadja meg, az autoimmun betegség tünetei pedig attól függenek, hogy éppen melyik szerv érintett. A vascuilitis nemcsak önálló kórkép, hanem más autoimmun betegségek részjelensége is lehet. Gyakran jelentkezik lupus (SLE), reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és Sjögren-szindróma mellett.

A vasculitis diagnózisa

A betegség lehet enyhe, de okozhat súlyos, akár életveszélyes károsodásokat is a szervekben. Az enyhe periódusokat fellángolások követhetik, a hosszútávú egészségkárosodás megelőzésére fontos a mielőbbi diagnózis és kezelés.

  • A diagnózis megállapításához a beteg részletes kikérdezésén - a tünetek, egyéb betegségek, rendszeresen szedett gyógyszerek, családban előforduló betegségek - megismerésén túl laboratóriumi teszteket végeznek.
  • A vérvizsgálat során nézik a teljes vérképet, ellenőrzik a CRP szintet, illetve bizonyos specifikus antitesteket is.
  • Vizeletvizsgálatra is sor kerülhet, illetve képalkotó vizsgálatokkal – például röntgen, ultrahang, CT, érfestés - ellenőrizhető, hogy milyen mértékű a károsodás, amit esetleg az egyes szervekben, az erek gyulladása miatt az elégtelen vérellátás okozott.
  • Gyakran biopsziára is sor kerül – sokan ezt lényegesnek/elsődlegesnek tartják, ilyenkor a károsodott területről vett szövetmintában az erek körüli gyulladására utaló jeleket keresnek.

A vasculitis kezelése

A terápia célja az erek gyulladásának csökkentése, illetve a háttérben álló alapbetegség kezelése. A gyulladás mérsékléséhez szteroidok szedésére van szükség. Bizonyos „báziskezelésnek nevezett” gyógyszerekkel a szteroidok hatását fokozni lehet, esetleg az adásuk során a sztreoid-igény csökkenthető is lesz. Válogatott, ritka esetekben, a vasculitis bizonyos típusaiban a biológiai terápia is egy lehetséges mód a kezelésre.

A vasculitis hosszantartó gyógyszeres kezelés igényel. Az immunrendszer működését elnyomó készítmények és szteroidok okozhatnak mellékhatásokat, szedésük odafigyelést igényel. Az orvos minden esetben a tünetek kezeléséhez és a fellángolás megelőzéséhez szükséges minimális mennyiséget állítja be a beteg részére, és emellett az esetleges szövődmények megelőzésére is felkészíti a beteget.

 

  • Szteroid szedése mellett ügyelni kell a D-vitamin és kalcium pótlásra.
  • Nagyon lényeges a kiegyensúlyozott, változatos étkezés, a normál testsúly megőrzése.
  • Fontos a rendszeres mozgás, már napi fél óra könnyű, mérséklet intenzitású séta is segíthet csökkenteni például a betegek körében gyakoribb cukorbetegség vagy a magasvérnyomás kockázatát.
  • Az immunrendszer működésére ható gyógyszerek mellett megnő a fertőzéskockázat, ezért javasolt a szükséges védőoltások – például influenza - beadatása.

Téma szakértője

  • Dr. Kádár János

    • belgyógyász, immunológus, infektológus
  • Specialitások:
    • Szisztémás autoimmun betegségek (SLE-lupus, Sjögren, stb.)
    • Infektológiai-fertőzéses betegségek
    • Habituális vetélések immunológiai okai
    • Ismeretlen eredetű láz
    • Bizonytalan eredetű ízületi fájdalmak
    • Kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)

     

    Rendelés típusa:

    • személyes (rendelői) vizit
  • Rendelési helyszín:

Orvos válaszol

Tisztelt Doktorú4/Doktornő!
28 éves nő vagyok, és 5 éve derékfájdalmaktól szenvedek, az elmúlt 2,5 évben gyakorlatilag állandósultak a panaszok (napközben, éjszaka, előfordult már, hogy dolgozni sem tudtam menni miatta). Egyébként gyerekkorom óta sokat sportolok, mozgok, egészségesen táplálkozom, nincs súlyfeleslegem, viszont ülőmunkát végzek. A röntgen és vérkép leletek nem mutatnak olyan fokú elváltozást, amely ezeket a komoly tüneteket indokolnák (enyhe gerincferdülésem van csak). Két reumatológusnál is jártam, és gyakorlatilag nem tudtak semmit sem megállapítani, azt tudták tanácsolni, hogy járjak stabilizáló gyógytornára, mert nagyon gyenge a hátizomzat. A vérképemben az egyetlen kiugró érték az anti streptolizin titer értéke (2013-ban 2373 volt, 2016. novemberben 1717). Fogászati, nőgyógyászati, urológiai gyulladás/góc nincsen, a mandulám azonban gennyes volt, ezért azt 2017 januárban kivették. Ennek ellenére az AST tegnapi vérkép szerint továbbra is 1717. Mindemellett a vörösvérsejt süllyedés, crp, reuma faktor értékek normálisak. (Aceklofenákra nagyon jól reagál a derékfájdalmam, pl ibuprofenra egyáltalán nem.) A tüneti kezelés mellett (mozgás, gyógytorna, aflamin gyógyszer) szeretném megtalálni a kiváltó okot - úgy érzem, hogy ilyen komoly fájdalmak mellett kell hogy legyen valami az ülőmunkán kívül. A normális vvt süllyedés és crp értékek mellett lehet mégis a derékfájdalmak mögötti ok a magas AST? Van értelme immunológust felkeresnem ezek alapján, hátha a reumatológia helyett itt keresendő a probléma (pl. autoimmun folyamatokban)?

Dr. Kádár János
Dr. Kádár János
Kedves Hunyadi Katalin,

sokan úgy vélik, az AST meghatározás felett eljárt az idő: semmiféle jelentősége nincsen, így különösen nem jelent fertőzést és nem indokol góckeresést.

Azt, hogy immunológus véleményét kérje-e ki, javaslom, az rheumatológus kezelőorvosától kérdezze meg.

Tisztelettel,

Kádár dr.

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Reumás ízületi gyulladás – az egész szervezetet megbetegíti

Reumás ízületi gyulladás – az egész szervezetet megbetegíti

A többnyire korral járó oszteoarthritisz, a kopásos ízületi gyulladás mellett, sokan már 40 éves kor körül is küzdenek ízületi fájdalmakkal. Ilyenkor a tünetek hátterében reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritisz) is állhat. Ez az előbbitől eltérően egy autoimmun eredetű betegség és főként nőket érint. A tüneteiről és kezeléséről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Scleroderma vagy progresszív szisztémás sclerosis?

Scleroderma vagy progresszív szisztémás sclerosis?

Az első tünetek általában 40 éves kor körül kezdődnek, nők körében tízszer gyakrabban fordul elő, mint férfiaknál. A scleroderma és a progresszív (szisztémás) sclerosis változatos képe miatt, az érintetteknél eltérő tünetek jelentkezhetnek. Dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát a különbségekről kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészségcsoport