Immunológia
Vasculitis – autoimmun eredetű is lehet

Vasculitis – autoimmun eredetű is lehet

Dr. Kádár János Létrehozva: 2020.07.30 Módosítva: 2020.08.06

A vasculitis, másnéven az erek gyulladásos megbetegedése legtöbbször az egész szervezetet érinti. Jellemzően gyakran érintett a bőr, a vese, de bármelyik szervben kialakulhat. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy a betegségnek több oka lehet, gyakran más autoimmun kórképekkel együtt jelentkezik.

Miért veszélyes az erek gyulladása?

A vasculitis következtében az érfalban és az érfal körül gyulladás alakul ki, az immunológiailag aktív sejtek az erek körül felszaporodnak, gyulladásra jellemző anyagokat termelnek – ezeknek helyi és távoli károsító hatásuk lehet. Helyileg az érfal megvastagszik, elveszti rugalmasságát és az erek belső átmérője beszűkül. Ez jelentősen rontja a vérkeringést, az érintett szervek, szövetek vérellátását. Mindez együttesen az adott szerv egyre romló működéséhez, szövetpusztuláshoz vezethet.

Milyen tüneteket okoz a vasculitis?

A vasculitis tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, több típusa is létezik. Ezek közt van olyan, amely érinthet csak egy szervet, de olyan is, mely egy időben több szervet. A tünetei ennek megfelelően elég szerteágazóak lehetnek. Általános, a szervezet egészét érintő tünetek:

- láz, fejfájás, levertség, fáradtságérzet, étvágytalanság, fogyás, hasfájás, éjszakai izzadás, bőrkiütések, zsibbadás és veseproblémák.

A helyileg jelentkező tünetek az érintett erek elhelyezkedésétől függenek. Előfordulhat többek közt: - orrvérzés, véres köpet, látásromlás, véres széklet, bevérzések a bőrön, ízületi- és izomfájdalom.

A vasculitis oka

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, helyesebben többféle ok is feltételezhető. Megjelenésében szerepet játszhat az öröklődés, de autoimmun folyamatok is állhatnak a háttérben. Az autoimmun betegségek azért alakulnak ki, mert az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit idegenként ismeri fel és ellenanyagot termel ellene.

 

Olyan is előfordul, hogy a szervezet felismerése helyes, az ellenanyagtermelés helyénvaló, csak a szervezet ezektől az ellenanyagokkal beborított bombáktól nehezen tud megszabadulni és az „ártatlan” kiserekben akadnak el, szűrődnek ki ezek a gyulladáskeltő komplexek. A szervezet tehát saját magát támadja meg, az autoimmun betegség tünetei pedig attól függenek, hogy éppen melyik szerv érintett. A vascuilitis nemcsak önálló kórkép, hanem más autoimmun betegségek részjelensége is lehet. Gyakran jelentkezik lupus (SLE), reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és Sjögren-szindróma mellett.

A vasculitis diagnózisa

A betegség lehet enyhe, de okozhat súlyos, akár életveszélyes károsodásokat is a szervekben. Az enyhe periódusokat fellángolások követhetik, a hosszútávú egészségkárosodás megelőzésére fontos a mielőbbi diagnózis és kezelés.

  • A diagnózis megállapításához a beteg részletes kikérdezésén - a tünetek, egyéb betegségek, rendszeresen szedett gyógyszerek, családban előforduló betegségek - megismerésén túl laboratóriumi teszteket végeznek.
  • A vérvizsgálat során nézik a teljes vérképet, ellenőrzik a CRP szintet, illetve bizonyos specifikus antitesteket is.
  • Vizeletvizsgálatra is sor kerülhet, illetve képalkotó vizsgálatokkal – például röntgen, ultrahang, CT, érfestés - ellenőrizhető, hogy milyen mértékű a károsodás, amit esetleg az egyes szervekben, az erek gyulladása miatt az elégtelen vérellátás okozott.
  • Gyakran biopsziára is sor kerül – sokan ezt lényegesnek/elsődlegesnek tartják, ilyenkor a károsodott területről vett szövetmintában az erek körüli gyulladására utaló jeleket keresnek.

A vasculitis kezelése

A terápia célja az erek gyulladásának csökkentése, illetve a háttérben álló alapbetegség kezelése. A gyulladás mérsékléséhez szteroidok szedésére van szükség. Bizonyos „báziskezelésnek nevezett” gyógyszerekkel a szteroidok hatását fokozni lehet, esetleg az adásuk során a sztreoid-igény csökkenthető is lesz. Válogatott, ritka esetekben, a vasculitis bizonyos típusaiban a biológiai terápia is egy lehetséges mód a kezelésre.

A vasculitis hosszantartó gyógyszeres kezelés igényel. Az immunrendszer működését elnyomó készítmények és szteroidok okozhatnak mellékhatásokat, szedésük odafigyelést igényel. Az orvos minden esetben a tünetek kezeléséhez és a fellángolás megelőzéséhez szükséges minimális mennyiséget állítja be a beteg részére, és emellett az esetleges szövődmények megelőzésére is felkészíti a beteget.

 

  • Szteroid szedése mellett ügyelni kell a D-vitamin és kalcium pótlásra.
  • Nagyon lényeges a kiegyensúlyozott, változatos étkezés, a normál testsúly megőrzése.
  • Fontos a rendszeres mozgás, már napi fél óra könnyű, mérséklet intenzitású séta is segíthet csökkenteni például a betegek körében gyakoribb cukorbetegség vagy a magasvérnyomás kockázatát.
  • Az immunrendszer működésére ható gyógyszerek mellett megnő a fertőzéskockázat, ezért javasolt a szükséges védőoltások – például influenza - beadatása.

Téma szakértője

Dr. Kádár János

belgyógyász, immunológus, infektológus

Kapcsolódó orvos válaszol bejegyzésünk

Réfi Aniko
temyésztés/csak hogy hátha!?Tobb gégészeten voltam fele fele arányba mondták a kikel venni ill.kine vetesse!Szeretnèk megoldást találni?Tud Nek ebben segiteni?Még a dologhoz hozzà tartozik hogy nógyogysszatilag 2szer volt már streptococ.fertozott 8 ill.5éve is.De azt elvileg kikezelték!Mert az utso szurésem negativ lett.Tobbszor is! Koszonom szépen
Várom vàlaszát!

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Udvarias

Kellemes, nyugodt légkör fogadott. Segítőkészek a nővérkek. A doktor úr udvarias, figyelmes, pontos.

További vélemények

Hírek

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Összehasonlító táblázat a COVID-19 oltásról

Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.

 

FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

Sjögren-szindróma: minél korábban jelentkezik, annál súlyosabb

A Sjögren-szindróma elsősorban 40 év feletti hölgyek körében fordul elő. Kutatók megfigyelték, hogy ha ennél korábban, 35 éves kor előtt kialakul, akkor van, hogy súlyosabb betegséget jelez. Az autoimmun kórkép tüneteiről dr. Kádár János immunológust, az Immunközpont főorvosát kérdeztük.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat