Vasculitis – autoimmun eredetű is lehet

Miért veszélyes az erek gyulladása?

A vasculitis következtében az érfalban és az érfal körül gyulladás alakul ki, az immunológiailag aktív sejtek az erek körül felszaporodnak, gyulladásra jellemző anyagokat termelnek – ezeknek helyi és távoli károsító hatásuk lehet. Helyileg az érfal megvastagszik, elveszti rugalmasságát és az erek belső átmérője beszűkül. Ez jelentősen rontja a vérkeringést, az érintett szervek, szövetek vérellátását. Mindez együttesen az adott szerv egyre romló működéséhez, szövetpusztuláshoz vezethet.

Milyen tüneteket okoz a vasculitis?

A vasculitis tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, több típusa is létezik. Ezek közt van olyan, amely érinthet csak egy szervet, de olyan is, mely egy időben több szervet. A tünetei ennek megfelelően elég szerteágazóak lehetnek. Általános, a szervezet egészét érintő tünetek:

- láz, fejfájás, levertség, fáradtságérzet, étvágytalanság, fogyás, hasfájás, éjszakai izzadás, bőrkiütések, zsibbadás és veseproblémák.

A helyileg jelentkező tünetek az érintett erek elhelyezkedésétől függenek. Előfordulhat többek közt: - orrvérzés, véres köpet, látásromlás, véres széklet, bevérzések a bőrön, ízületi- és izomfájdalom.

A vasculitis oka

A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, helyesebben többféle ok is feltételezhető. Megjelenésében szerepet játszhat az öröklődés, de autoimmun folyamatok is állhatnak a háttérben. Az autoimmun betegségek azért alakulnak ki, mert az immunrendszer a szervezet saját sejtjeit idegenként ismeri fel és ellenanyagot termel ellene.

Olyan is előfordul, hogy a szervezet felismerése helyes, az ellenanyagtermelés helyénvaló, csak a szervezet ezektől az ellenanyagokkal beborított bombáktól nehezen tud megszabadulni és az „ártatlan” kiserekben akadnak el, szűrődnek ki ezek a gyulladáskeltő komplexek. A szervezet tehát saját magát támadja meg, az autoimmun betegség tünetei pedig attól függenek, hogy éppen melyik szerv érintett. A vascuilitis nemcsak önálló kórkép, hanem más autoimmun betegségek részjelensége is lehet. Gyakran jelentkezik lupus (SLE), reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) és Sjögren-szindróma mellett.

A vasculitis diagnózisa

A betegség lehet enyhe, de okozhat súlyos, akár életveszélyes károsodásokat is a szervekben. Az enyhe periódusokat fellángolások követhetik, a hosszútávú egészségkárosodás megelőzésére fontos a mielőbbi diagnózis és kezelés.

• A diagnózis megállapításához a beteg részletes kikérdezésén - a tünetek, egyéb betegségek, rendszeresen szedett gyógyszerek, családban előforduló betegségek - megismerésén túl laboratóriumi teszteket végeznek.
• A vérvizsgálat során nézik a teljes vérképet, ellenőrzik a CRP szintet, illetve bizonyos specifikus antitesteket is.
• Vizeletvizsgálatra is sor kerülhet, illetve képalkotó vizsgálatokkal – például röntgen, ultrahang, CT, érfestés - ellenőrizhető, hogy milyen mértékű a károsodás, amit esetleg az egyes szervekben, az erek gyulladása miatt az elégtelen vérellátás okozott.
• Gyakran biopsziára is sor kerül – sokan ezt lényegesnek/elsődlegesnek tartják, ilyenkor a károsodott területről vett szövetmintában az erek körüli gyulladására utaló jeleket keresnek.

A vasculitis kezelése

A terápia célja az erek gyulladásának csökkentése, illetve a háttérben álló alapbetegség kezelése. A gyulladás mérsékléséhez szteroidok szedésére van szükség. Bizonyos „báziskezelésnek nevezett” gyógyszerekkel a szteroidok hatását fokozni lehet, esetleg az adásuk során a sztreoid-igény csökkenthető is lesz. Válogatott, ritka esetekben, a vasculitis bizonyos típusaiban a biológiai terápia is egy lehetséges mód a kezelésre.

A vasculitis hosszantartó gyógyszeres kezelés igényel. Az immunrendszer működését elnyomó készítmények és szteroidok okozhatnak mellékhatásokat, szedésük odafigyelést igényel. Az orvos minden esetben a tünetek kezeléséhez és a fellángolás megelőzéséhez szükséges minimális mennyiséget állítja be a beteg részére, és emellett az esetleges szövődmények megelőzésére is felkészíti a beteget.

• Szteroid szedése mellett ügyelni kell a D-vitamin és kalcium pótlásra.
• Nagyon lényeges a kiegyensúlyozott, változatos étkezés, a normál testsúly megőrzése.
• Fontos a rendszeres mozgás, már napi fél óra könnyű, mérséklet intenzitású séta is segíthet csökkenteni például a betegek körében gyakoribb cukorbetegség vagy a magasvérnyomás kockázatát.
• Az immunrendszer működésére ható gyógyszerek mellett megnő a fertőzéskockázat, ezért javasolt a szükséges védőoltások – például influenza - beadatása.