Szerzett immunhiányos állapot

Szerző: Immunközpont.hu Módosítva: 2023.09.25 10:52

Az immunrendszerünk egy láthatatlan, bonyolult védelmi rendszer, mely megfelelő működése elengedhetetlen az élethez. Az immunrendszer életünk végéig dolgozik, védi szervezetünket a különböző fertőzésekkel és betegségekkel szemben. Az immunrendszer működése tehát kulcsfontosságú az egészségünk fenntartásához, zavarai vagy gyengülése súlyos egészségügyi problémákat okozhat. Az immunrendszer gyengülése a szerzett immunhiányos állapot (acquired immunodeficiency) egyik fő jellemzője. A következő cikkben összefoglaltuk a szerzett immunhiányos állapotot, annak okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit.

Szerzett immunhiányos állapottal kapcsolatos szolgáltatásaink az Immun Központnál
Mi az a szerzett immunhiányos állapot?
Mi a különbség a veleszületett immunhiányos állapot és a szerzett immunhiányos állapot között?
Milyen okok állnak a szerzett immunhiányos állapot kialakulásának hátterében?
Mik a szerzett immunhiányos állapot jellemző tünetei?
Hogyan kezelhető a szerzett immunhiányos állapot?
Mit lehet még tenni szerzett immunhiányos állapotban az immunrendszer erősítése érdekében?

Szerzett immunhiányos állapottal kapcsolatos szolgáltatásaink az Immun Központnál

Szakorvosi kivizsgálás
Immunológiai vizsgálatok
Gyorsdiagnosztika
Immunhiány kezelése
Kontroll vizsgálatok

Mi az a szerzett immunhiányos állapot?

A szerzett immunhiányos állapot vagy más néven a másodlagos immunhiányos állapot olyan állapotot jelent, amelyben az immunrendszer képtelen hatékonyan védekezni a fertőzésekkel és a kórokozókkal szemben. A szerzett immunhiányos állapotban az immunrendszer részben vagy egészben érintett a betegség által, így a szervezet könnyű célpontja lesz számos egyéb betegségnek és fertőzésnek. A szerzett immunhiányos állapot a fertőzések egyik fő oka a felnőtteknél. A szerzett immunhiányos állapot lehet ideiglenes vagy tartós, és számos oka lehet. Szerzett immunhiányos állapot tehát akkor fordul elő, ha egy külső forrás gyengíti a szervezetet, és ezek vezetnek az immunhiányos betegség (pl: AIDS, leukémia, vírusos hepatitisz, myeloma multiplex) kialakulásához.
Ilyen gyengítő tényezők lehetnek:

  • súlyos égési sérülések
  • kemoterápia
  • sugárzás
  • cukorbetegség
  • alultápláltság

Az egyik legismertebb szerzett immunhiányos állapot a HIV-fertőzés (Humán Immundeficiencia Vírus), amely az AIDS (Autoimmun Immundeficiencia Szindróma) betegség kialakulásához vezethet.

Kapcsolódó cikkünk

Az UV-sugárzás rontja a lupus tüneteit

A szisztémás lupus az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. A betegek jelentős hányada fényérzékeny, az ultraviola sugarak 40-70 százalékuknál a tünetek súlyosbodását okozzák. Dr. Kádár János, immunológus, az Immunközpont szakorvosa a fényvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.

Mi a különbség a veleszületett immunhiányos állapot és a szerzett immunhiányos állapot között?

A tüneteket alapján nehéz elsőre megállapítani, hogy az illető veleszületett immunhiányos állapotban vagy szerzett immunhiányos állapotban szenved-e. Mindkét betegség hasonló tünetekkel fordul elő, mindkét esetben az immunrendszer nem megfelelő, nem elégséges működése a kulcs, mely a betegségek gyakori fellángolásához és a könnyű megfertőződéshez vezet. A két betegség közti különbség, hogy a veleszületett immunhiányos állapotban genetikai okból eredő hiányosság áll fent és a tünetek leggyakrabban már születéstől, kiskortól jelentkeznek. Ezzel szemben szerzett immunhiányos állapotban az élet során egyéb betegségek, fertőzések, kezelések hatására sérül az immunrendszer, és már nem tud megfelelőképpen védekezni.
Több, mint 300 veleszületett immunhiányos állapot létezik, többek között a közönséges változó immunhiány (CVID), súlyos kombinált immundefektus (SCID) és a krónikus granulomatosus betegség (CGD). A szerzett immunhiányos állapot gyakoribb, mint a veleszületett immunhiányos állapot. A legtöbb esetben az elsődleges rendellenességek kezelése segíthet a szerzett immunhiányos állapot kezelésében.

Milyen okok állnak a szerzett immunhiányos állapot kialakulásának hátterében?

A szerzett immunhiányos állapot számos különböző ok miatt kialakulhat. Ezek között főként környezeti tényezők szerepelnek. A szerzett immunhiányos állapot kiváltó oka azt is meghatározza, hogy az immunrendszer mely része válik gyengévé, mely része károsodik. Így a szerzett immunhiányos állapotokat a kiváltó okok alapján is csoportosíthatjuk.
A szerzett immunhiányos állapot néhány gyakori oka közé tartozik:Szerzett immunhiany - Immun Kozpont

  • HIV-fertőzés: A HIV vírus az immunrendszerre hat, és fokozatosan gyengíti azt. A HIV vírus a szervezet fehérvérsejtjeit veszi célba - amelyek a fertőzések és baktériumok ellen küzdenek -, miközben szaporodnak. Idővel a fehérvérsejtek száma csökken, így a szervezet sebezhetővé válik a különböző betegségekkel szemben. Ha az HIV fertőzés kezeletlen marad, előfordulhat, hogy AIDS alakul ki, ami súlyos immunhiányhoz vezet.
  • Immunrendszerre ható gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például a daganatok kezelésében alkalmazott kemoterápia vagy szteroidok, közvetlenül vagy mellékhatásként károsíthatják az immunrendszert.
  • Autoimmun betegségek: Néhány autoimmun betegség, például a lupus vagy a rheumatoid arthritis az immunrendszer túlzott aktivitásához vezet, ami hosszú távon gyengüléshez vezethet. Ide sorolhatóak az autoimmun betegségben használt gyógyszerek is, melyek elnyomják az immunrendszert az autoimmun betegségben szenvedő embereknél, és ezzel növelhetik a fertőzések kockázatát.
  • Leukémia: A leukémia a csontvelő sejtjeiből kiinduló rák, amely a szerzett immunhiányos állapot egyik fajtájához, hipogammaglobulinémiához vezethet.
  • Alultápláltság: Az alultápláltság az embereket sebezhetővé teszi a légúti fertőzések és a hasmenéses betegségek szempontjából. Az alultápláltság elmaradott országokban a lakosság akár 50%-át is érintheti.
  • Krónikus stressz: A hosszú ideig tartó stressz gyengítheti az immunrendszert, mivel növeli a gyulladásos választ a szervezetben.
  • Krónikus betegség
  • Súlyos égési sérülések
  • Daganat terápiás módszerek: A sugárkezelés vagy kemoterápia a neutropenia néven ismert másodlagos immunhiányos állapothoz vezethetnek.

    Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mik a szerzett immunhiányos állapot jellemző tünetei?

A szerzett immunhiányos állapot tünetei változóak lehetnek, és a súlyosságuk is eltérő lehet a betegség okától függően. A tünetek jelentkezhetnek akutan, lehetnek rövid ideig tartóak vagy krónikusak és hosszú időn keresztül jelentkező tünetek. A tünetek súlyossága az immunrendszer állapotától függ, és fontos, hogy a kezelést időben megkezdjük a szövődmények elkerülése érdekében.

A szerzett immunhiányos állapot néhány jellemtő tünete:

A szerzett immunhiányos állapotban gyakran fordulnak elő fertőzések, így a szerzett immunhiányos állapot jellemző tünetei maguk a fertőzések tünetei, például a következők:

Hogyan kezelhető a szerzett immunhiányos állapot?

A szerzett immunhiányos állapot kezeléshez először meg kell találni a kiváltó okot, azt a tényezőt, ami gyengíti az immunrendszert. Ha a HIV a felelős, antiretrovirális terápia lehet szükséges. Ez a kezelés célja a vírus szaporodásának gátlása és az immunrendszer támogatása. Emellett fontos az egészséges életmód fenntartása, például a megfelelő táplálkozás, a stressz csökkentése és a megfelelő alvás.

Ha a szerzett immunhiányos állapot oka gyógyszer vagy valamilyen autoimmun betegség, az orvos a gyógyszeres kezelést módosíthatja vagy alternatív terápiát javasolhat.

Nem mindegy azonban, hogy mióta áll fent a szerzett immunhiányos állapot. A kezelés a korai felismerést követően elkezdve a leginkább hatékony a szerzett immunhiányos állapot esetében. Megfelelő kezeléssel és gondoskodással a szerzett immunhiányos állapottal élő betegek sok esetben aktív és egészséges életet élhetnek. Fontos, hogy az érintettek rendszeresen konzultáljanak orvosukkal és kövessék az ajánlott kezelési tervet a szövődmények elkerülése érdekében.

A szerzett immunhiányos állapot egyéb lehetséges kezelési módjai:

  • HIV fertőzöttek esetén: A HAART (hatékony antiretrovirális terápia) egy vírusellenes kezelés, mely lehetővé teszik a fehérvérsejtek helyreállítását a veszélyes veszteség után. Ezek a gyógyszerek jelentősen megnövelték a HIV-fertőzöttek és az AIDS-betegek élettartamát, valamint lehetővé tették HIV fertőzött édesanyák számára a gyermekvállalást. A gyógyszer szedése mellett ugyanis egészséges gyermekeik születhetnek.
  • Csontvelőátültetés: A szerzett immunhiányos állapot leggyakoribb kezelési módja. A csontvelőátültetés következtében újra termelődni tudnak az immunrendszer működéséhez szükséges fehérvérsejtek, újra védeni tudják a szervezetet.
  • Fertőzések kezelése: A fertőzések kezelése mindig nagyobb kihívást jelent szerzett immunhiányos állapot esetén, hiszen a szervezet alapvető mechanizmusai sérültek, amelyek leküzdhetnénk a fertőzést. Sokszor agresszív és hosszú antibiotikum kúrára van szükség, a kórházi felvétel és osztályos kezelés is gyakori szerzett immunhiányos állapot esetén.
  • Fertőzések megelőzése: Fontos betartani bizonyos szabályokat a szerzett immunhiányos állapotú embereknek annak érdekében, hogy elkerüljék a fertőzést. Ez magában foglalja a higiéniai szabályokat, a tömeg és a fertőzött emberek kerülését, a rendszeres orvosi és fogorvosi ellenőrzéseket.

Mit lehet még tenni szerzett immunhiányos állapotban az immunrendszer erősítése érdekében?

Az immunrendszer erősítése és a fertőzések elkerülése kiemelten fontos a szerzett immunhiányos állapotban élőknek. Az immunrendszer erősítése érdekében a fenti terápián kívül a következő lépések is segíthetnek:

  • Egészséges életmód: Egészséges táplálkozás, testmozgás és megfelelő alvás hozzájárulhatnak az immunrendszer erősítéséhez.
  • Védőoltások: Bizonyos védőoltások, például az influenza vagy a pneumococcus elleni oltás, segíthetnek a fertőzések elleni védekezésben.
  • Stresszkezelés: A stressz csökkentése fontos a mentális és fizikai egészség szempontjából.
  • Megfelelő higiénia: A kézmosás és az alapvető higiéniai szokások betartása segíthet megelőzni a fertőzéseket.

    Téma szakértői

    Dr. Kádár János

    Dr. Kádár János

    belgyógyász, immunológus, infektológus
    Dr. Garaczi Edina PhD

    Dr. Garaczi Edina PhD

    Bőrgyógyászat, allergológia-immunológia
    Dr. Kiss Csaba PhD

    Dr. Kiss Csaba PhD

    reumatológus

Hírek

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A pikkelysömör nem fertőz, de megbélyegezheti a betegeket

A psoriasis a krónikus autoimmun betegségek közé tartozik, ami több mint 125 millió embert érint világszerte, vagyis a teljes népesség nagyjából 3 százalékát. Az arcon, a nyakon és a test más, jól látható részein megjelenő ezüstfehér pikkelyekkel borított, vaskos hámló foltok nem fertőznek, mégis súlyos negatív pszichológiai hatással vannak az érintettekre – mondja dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa.

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Fájdalmas csomók a lábszáron - mi okozhatja?

Az erythema nodosum a mélyben fekvő kiserek gyulladásához vezető késleltetett típusú túlérzékenységi reakció. Csomók formájában jelentkezik, elsősorban a sípcsonton feletti bőr területén. A betegség becslések szerint 100 000 emberből 1-5-öt érint. Dr. Kádár János, az Immunközpont belgyógyász, immunológus, infektológus szakembere szerint az erythema nodosumot a szervezet által idegennek tekintett antigének: fertőzések, gyógyszerek vagy akár téves felismerés miatt autoimmun gyulladásos állapotok egyaránt kiválthatják, azonban sokszor nem sikerül a pontos okot azonosítani.

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel:

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK